Mobilirányok az intézményeknél

A hazai közszféra mintegy 16 ezer intézményéből mintegy 10.300, azaz a szervezetek kicsivel kevesebb mint kétharmada rendelkezik legalább egy telephelyén telefonalközponttal. A Magyar Infokommunikációs Jelentés korábbi kutatási eredményeivel összehasonlítva látható, hogy az alközpontok elterjedtsége egy év alatt nem változott szignifikáns mértékben, az eszközöket használók köre nem bővült számottevően.

Korántsem egyenletes az ellátottság
A Jelentés adatai azt tükrözik, hogy az ellátottság az egyes intézményi szegmensek között korántsem alakul egyenletesen: míg a központi költségvetési forrásokból finanszírozott körben a penetrációs mutató meghaladja a 90 százalékot, az oktatási szférában csak minden második szervezetnél találunk ilyen berendezést; tevékenységcsoportok szerint a felsőfokú oktatás és a fekvőbeteg-ellátás áll az élen. Az alközponttal ellátott szervezetek legnagyobb hányada (46 százaléka) az önkormányzati szegmensben található.

A viszonylag rosszul ellátott, de számosságát tekintve jelentős méretű oktatási szféra az érintett szervezetek egyharmadát teszi ki, ezzel szemben a magas penetrációs mutatóval jellemezhető, de szűk központi kör csak 5 százalékot képvisel. A telefon-alközponttal rendelkező hazai intézmények legtöbbje (87 százaléka) csupán egyetlen ilyen eszközt használ.

Egykézők nagy arányban
Ez általánosnak tekinthető az önkormányzati finanszírozású, illetve az oktatási szegmensben (mindkét főágban 90 százalék feletti az “egykézők” aránya), de gyakori az egészségügyben is, ahol négyből három intézmény esik ebbe a körbe.

A központi forrásokból finanszírozott, jellemzően nagy alkalmazotti létszámmal működő és több telephelyes intézmények negyed-ötödrésze viszont legalább öt alközpontot működtet.

Mellékszámok, mobilirányok
A kezelt mellékek számát tekintve szintén jelentős különbségeket láthatunk az intézményi főágak között. Az önkormányzati és az egészségügyi szférában a kis kapacitású, 1-5, illetve 6-20 melléket biztosító készülékek számítanak a legelterjedtebbnek, az intézmények háromnegyede ilyen berendezéseket használ. A központi körben viszont a 21-100, illetve az ennél is nagyobb kapacitású alközpontok használata a leggyakoribb.

Költségcsökkentés
GSM-adaptert, a mobilirányú hívások költségeit csökkentő megoldást az alközponttal rendelkező intézmények 15 százaléka használ. A penetrációs mutató a központi szegmensben a legmagasabb, itt minden második szervezetnél található ilyen eszköz, az oktatási szférában viszont alig 4 százalékra tehető az elterjedtség.

Az épületen vagy telephelyen belüli mobilitást támogató, vezetéknélküli, digitális DECT rendszerekről az intézményi szféra telekommunikációs döntéshozóinak közel 60 százaléka hallott, nagyobb részük a funkcióit is ismeri. Az ismertségi mutatók a központi költségvetési főágban a legjobbak (itt a meginterjúvolt vezetők mintegy fele tisztában van vele, mit kínál a technológia), és az önkormányzatok illetékesei körében is magas a DECT ismertsége.