Csalóka prímszámok, avagy a titkosítás néha nem úgy működik, mint kellene

Sokak számára ismerősen csenghet az RSA rövidítés – ez egy olyan titkosító algoritmust jelent, melyet (többek közt) az internetes kereskedelemben használnak adatok biztosítására. Működési elvét tekintve prímszámokat használ (mégpedig jó nagyokat), annak érdekében, hogy a kulcsot ne lehessen meghatározni és újragenerálni. Két prímszám szorzata adja ezt a kulcsot.

Az eljárás kezdőfázisában elő kell állítani két kellően nagy prímszámot – az erre jelenleg használt algoritmus (primality test) relatíve gyorsan dolgozik, ám van annak egy kicsiny valószínűsége, hogy a létrehozott számok nem prímszámok lesznek.

Feltaláltak azonban egy új algoritmust, amely minden alkalommal képes prímszámot előállítani. Az Indiai Technológiai Intézetben dolgozó Manindra Agrawal és két diákja által létrehozott eljárás – szerintük – teljességgel megfelel az elvárásoknak. Rangos professzorok (mint például Eric Allender, aki a New Jersey-i Állami Egyetemen tanít számítástudományt) is megvizsgálták az algoritmust és szerintük végre megszületett a megoldás egy több százada létező és több évtizede komolyan kutatott problémára.

Ennek ellenére mégsem kerül alkalmazásra, hiszen a jelenleg használt eljárással összehasonlítva jóval lassabb működésre képes csak. Viszont jó alapot ad a további fejlesztésre, így elképzelhető, hogy egyszer ezen algoritmus módosított változata fogja szolgáltatni a kommunikáció biztonságosságát.