A kibertámadások évről évre egyre nagyobb mértékű, dollármilliárdokban mérhető gazdasági károkat okoznak a világon, ezért a kiberbiztonság az állami szervezetek, a vállalatok, sőt a magánszemélyek számára is kulcsfontosságúvá vált.

A téma aktuális kérdéseiről rendeztek szakmai-tudományos konferenciát a győri Széchenyi István Egyetem, ahol hazánkban elsőként indult el a terület jogi szakembereinek képzése.

„A jelen és jövő kiberbiztonsági kihívásai” címmel rendezett szakmai-tudományos konferenciát a Széchenyi István Egyetem, valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Információbiztonsági Szakosztálya november 13-án. Az esemény egyben az Elektronikus Információbiztonsági Vezetők Okosan Klub (EIVOK) 52. Információbiztonsági Szakmai Fóruma is volt. A megnyitón dr. Magyar Sándor, az EIVOK elnöke köszöntötte a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar előadótermében megjelent szakembereket, és az előadásokba online becsatlakozó további több mint száz résztvevőt.

A kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai, hanem jogi és igazgatási kérdés is, amelynek egyik legaktuálisabb példája az Európai Unió új hálózatbiztonsági irányelve. Ez ugyanis nemcsak műszaki megfelelést, de jogi és adminisztratív kötelezettségeket is előír az érintett szervezetek számára. A Széchenyi István Egyetem kiemelkedő szerepet vállalt az ezen kihívásokra válaszolni tudó szakemberek képzésében.

Dr. Lukács Eszter, az intézmény nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese köszöntőjében kiemelte, a jogi kar és dr. Kelemen Roland egyetemi docens – a konferencia kezdeményezője és főszervezője – vezetésével országosan elsőként a Széchenyi-egyetem nyújt kiberbiztonsági jogi mesterképzést és posztgraduális képzést.

„Értékes diplomát, a munkaerőpiacon keresett tudást kínálunk hallgatóinknak, hiszen az itt végzett szakemberek munkája az államigazgatásban, a nemzetbiztonság területén, a multinacionális, közép- és kisvállalkozások esetében is egyre nélkülözhetetlenebb. Mesterképzésünk nemcsak hazai, de globálisan is használható és fontos ismereteket kínál, ezért hirdetjük meg a szakot angol nyelven is, támogatva egyetemünk nemzetköziesítési törekvéseit”

– emelte ki az elnökhelyettes.

Hozzátette, a téma összetettsége több tudományterület szinergiáját igényli, ezért mesterképzésben a jogi karon túl a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi, valamint az Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar oktatói is részt vesznek. Megemlítette, az egyetem Digitális Fejlesztési Központja a témával kapcsolatos kutatásokhoz technológiai tudásával járul hozzá.

„Egyetemünk felelőssége a kiberbiztonsági tudatosság társadalmi szintű növelése is, hiszen a kibertámadások áldozatai sem csupán cégek, de sok esetben hétköznapi emberek”

– húzta alá dr. Lukács Eszter.

Prof. dr. Smuk Péter, a jogi kar dékánja arról az interdiszciplináris tudásfelhalmozásról beszélt, amely a Széchenyi-egyetem nagy előnyét jelenti.

„Ennek fontos pillére, hogy támogatjuk aktív kutatóinkat, összekötjük egymással a különböző tudományterületeken, karokon, kompetenciaközpontokban dolgozó szakembereket, és olyan kutatási tevékenységeket végzünk, amelyek nemzetközi szinten is értéket képviselnek. Fontos cél, hogy olyan innovációk, eszközök, alkalmazások, fenntartható megoldások megszületéséhez járuljunk hozzá, amelyek a társdadalom javát szolgálják, de a fejlesztések során a kockázati tényezőket is figyelembe kell venni. A jog védelmi szerepe ugyanis a kiberbiztonság terén is elvitathatatlan”

– fogalmazott. A dékán elmondta, a kar vezető szerepet vállalt e területen a már említett képzésekkel, a frissen létrehozott Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszék és egy biztonsági témakörben dolgozó kutatócsoport működésével is.

Az interdiszciplinaritást tovább erősítve a konferencia lebonyolításában az egyetem Informatikai Tanszéke is tevékeny részt vállalt, dr. Kovács Katalin tanszékvezető szekcióvezetőként, míg Németh Richárd tanársegéd a hallgatókkal folytatott diskurzus vezetőjeként közreműködött.

Dr. Lapsánszky András, az egyetem Pénzügyi Jogi Tanszékének vezetője, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökhelyettese megjegyezte, a téma azért is kiemelt fontosságú, mert értelmetlenné válik a hírközlési hálózatok, szélessávú adatforgalmi szolgáltatások fejlesztése is, ha ezen kihívásoknak az országok nem tudnak megfelelni. Ennek alapján egyértelmű törekvés, hogy ugyanolyan szintre kell hozni a kiberbiztonság szabályozását és működését, mint a hírközlését.

„A kiberbiztonsággal összefüggő problémák és feladatok gazdaságilag mérhető károkat, illetve GDP-szinten mérhető előnyöket okoznak, ami a globális versenyképesség szempontjából sem elhanyagolható tényező”

– szögezte le. Dr. Lapsánszky András kitért a hazai és nemzetközi szabályozás harmonizációs és fejlesztési folyamataira is, amely szintén kiemelt feladat az érintett szakemberek számára, és amelyet a konferencián elhangzó gondolatok is segíteni tudnak.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!