Adóemeléssel akarja elkerülni bezzegrománia az államcsődöt
Keleti szomszédunk mindig is kedvenc szemléltető eszköze volt a magyar és nyugat-európai közgazdászoknak, akik bezzegországként hivatkoztak Romániára, azonban 2025-ben komoly kormányválság rázta meg az országot. Hogy elkerüljék a totális gazdasági összeomlást, komoly megszorító intézkedéseket kellett előterjesztenie a parlamentnek.
Irigylésreméltó volt eddig a román gazdaság szárnyalása, s rengeteg fórumon hivatkoztak rá követendő példaként, ami nehéz helyzetbe hozta Magyarországot, melynek folyton azzal kellett szembesülnie, hogy a lesajnált Románia a kanyarban előzi hazánkat. 2025-re azonban fordult a kocka, és az új Bolojan-Nicusor kormány felállásával fény derült a magas államháztartási hiányra, amire már korábban az EU is felhívta a figyelmet.
A tavalyi választási évben habár már köztudott volt, hogy az állam eladósodottsága az egekbe szökött, azonban a pártok nem mertek kiadáscsökkentő témákat előhozni a kampányidőszakban , így a fekete levest idén borították az asztalra, amikor már nem lehetett tovább tartani ezt az adósságszintet. Románia GDP-arányos adóssága megközelítette a 10%-ot, és félő volt, hogy uniós eljárás indul az ország ellen a túlzott deficit miatt, és a befektetői bizalom is megrendült, ami jelentősen visszavetette a gazdasági növekedést.
A Bolojan kabinet felismerte, hogy beláthatatlan következményekkel járna, ha az ország ezen az úton haladna tovább, így megkezdték egy fájdalmas adóreform-csomag kidolgozását, amelyhez még párosultak az állami intézményekre kényszerített bérbefagyasztások, és egyéb kiadást csökkentő intézkedések.
Adózási szempontból számos területen hajtott végre, és fog végrehajtani emelést a kormány. Így az új csomag részeként augusztus 1-tól 19-ről 21%-ra nőtt az általános forgalmi adó, azonban az 5 és 9%-os tételek is vagy 11-re, vagy sok esetben indokolatlanul 21%-ra emelkedtek. Ugyanakkor a jövedéki adókba is belenyúlt a pénzügyminisztérium, melyek szintén emelkedő pályára álltak. Példaként érdemes megemlíteni az üzemanyagra kivetett jövedéki adókat, melyek olyannyira megemelkedtek, hogy a korábbi magyarországi árakhoz képest alacsonyabb szintről már magasabb benzinárakat eredményeztek augusztus elseje után.
A bérek stagnálása, vagy a pluszpénzek lefaragása szintén elérte már a közszféra dolgozóit, azonban vannak még olyan intézkedések, amelyek csak 2026-tól élesednek, így január 1-től a mostani 10%-ról 16%-ra fog emelkedni az osztalékadó és az SZJA keleti szomszédunknál.
Számos közgazdász egyetért a jelenlegi megszorításokkal, azonban ezeken túlmenően sokan szorgalmaznának strukturális reformokat is; az államapparátus pazarló hozzáállásának a megszűnését, befektetéseket ösztönző projekteket, valamint az államháztartási hiány hosszú időn keresztüli 3% alá szorítását célzó intézkedéseket, amihez sok türelem és kitartás volna szükséges.
Hogy sikerül-e rendbe hoznia Románia pengeélen táncoló új kormányának az ország gazdaságát, az a jövő titka, ugyanis a megszorítások hatására máris megrendülni látszik a bizalom a Bolojan-kabinetben.
További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
