Az ACTA lezárult

Az EP ezzel az unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal az új jogosítványával, hogy megakadályozhatja a számára elfogadhatatlan nemzetközi kereskedelmi megállapodások beillesztését az uniós joganyagba.   Az EP-képviselők közül 478-an szavaztak az ACTA ellen, mindössze 39-en mellette, 165-en pedig tartózkodtak.
Az ACTA-megállapodást az EU, Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Mexikó, Marokkó, Szingapúr,  valamint Új-Zéland kötötte meg, most azonban, az EP elutasító döntése nyomán sem az unió, sem annak egyetlen tagországa nem alkalmazhatja.

A részben az internetes közegben érzékeny termékhamisítási kérdések, illetve a digitális kalózkodás rendezését célzó megállapodás ellen globális és európai szinten egyaránt erőteljes tiltakozás bontakozott ki, amelynek az volt a legfőbb közös alapja, hogy az ACTA a szellemi tulajdon védelmének szempontjait különböző alapvető szabadságjogoknak – a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának, az információ szabad áramlásának – az aláásása, illetve mellőzése révén igyekszik érvényesíteni.

Reagáló nyilatkozatában Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos kénytelen volt tudomásul venni a szavazás eredményét, ugyanakkor megjegyezte: a vitának ettől még folytatódnia kell a termékhamisítás elleni védekezés és a szellemi tulajdon globális megvédése ügyében. Martin Schulz, az EP német szociáldemokrata elnöke azt hangsúlyozta: a szavazás nem a szellemi tulajdon védelme ellen irányult, hanem azt fejezte ki, hogy a képviselők többsége szerint az ACTA rossz válaszokat ad a felmerülő kérdésekre. (MTI)