A túlélést jelentheti a médiatartalmak digitalizálása

Brinzda Gábor, a MadHouse ügyvezető igazgatója a hirdetési oldal tapasztalatairól elmondta: azok a cégek, médiumok, amelyek nem fejlesztették, nem igazították a piac igényeihez digitális tartalmaikat, valószínűleg nem tudják maximalizálni hirdetési bevételeiket sem. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a mobiltelefonos tartalmak kapcsán valószínűleg újraosztódik a piac.

Az ügyvezető igazgató szerint hirdetési oldalról a túlélést jelentheti a digitalizálás, de a bevételekből a fejlesztésre, a profit tervezésére is fordítani kell.

Kollár Péter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szabályozási főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a nyomtatott és a digitális média között az különbség, hogy milyen az emberek bizalmi viszonya az adott tartalomhoz. Elmondta: a digitalizálás valószínűleg olyan irányba fejlődik, hogy jobban elkülöníthetőek lesznek a megbízható és nem megbízható tartalmak.

A főigazgató-helyettes kifejtette: sok új szereplő van a piacon, sorra jelennek meg olyan hírportálok, amelyeknek nincs nyomtatott változatuk, Magyarországon pedig ezek sokszor népszerűbbek, mint a nyomtatott lapok internetes változatai. Kiemelte ugyanakkor, hogy a webes jelenlét megkerülhetetlen, és ma már más médiumoknak, például rádióknak és televízióknak is van honlapjuk, és kapacitásuk is az ide történő tartalom előállítására.

Martin József Péter médiaszakember, a Figyelő volt főszerkesztője hangsúlyozta: üzleti modell szintjén még nincs megoldva a digitalizáció. Elmondta: a leglátogatottabb hírportál Magyarországon naponta 800.000 látogatót vonz, míg a legnagyobb példányszámú szeriőz napilap, offline médium 80 ezres példányszámot tudhat magáénak; ilyen szempontból a megbízhatóság is más dimenzióba helyeződik – hangsúlyozta.

Kifejtette, hogy a magyar piacon a nyugati sajtótermékekhez képest technikai és szervezeti szempontból is nagy késés mutatkozik a médiatartalmak digitalizálásában; az átállást a többségében multinacionális hátterű kiadók késve kezdték.

Ő is beszélt arról, hogy a hagyományos márkák drámai mértékben veszítenek jelentőségükből, miközben az olyan márkák, amelynek nincs nyomtatott hátterük, “feljönnek”. Hozzátette, hogy Nyugat-Európában nem a márkák közötti, hanem inkább a márkán belüli váltás a hangsúlyosabb, bár az optimális üzleti modellt még mindenki keresi.

Kékesi Zsuzsa, a HVG digitális programiroda vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nem túl nagy a digitális tartalomért való fizetési hajlandóság, így elsősorban hirdetési bevételekre lehet számítani a digitalizáláshoz kapcsolódóan.