Vízhűtéses merevlemezek

Valamikor a 386-486-os processzorváltás idején érkezett el az aktív hűtés ideje – az akkori gyártási technológia nem tette tovább lehetővé, hogy passzív (azaz csak hűtőbordás) hőelvezetést alkalmazzanak a gyártók. Legforróbbá pedig a Pentium 4-eknél vált a processzorok élete, ekkor már javában alkalmazták az „elvetemültebb” felhasználók a vizet, mint hűtőközeget. Nagy előnye, hogy jóval hatékonyabb, mint a ventillátoros hűtés, ráadásul sokkal halkabb is, ugyanakkor egy esetleges szivárgás azonnal komoly károkat okozhat, nem is beszélve a nehézkes szerelésről.

Nos, az egyre magasabb fordulatszámon pörgő, mechanikus elemeket tartalmazó winchesterek esetében is elérkezett a folyadékhűtés ideje – legalábbis az NEC és a Hitachi szerint. A két távol-keleti vállalat elsősorban csúcskategóriás számítógépek számára alkotta meg a rendszert, de elmondásuk szerint ennek asztali szegmensben való megjelenése sem sokat várat magára. Mint már fent is említettük, az ilyen hűtőrendszerek egyik pozitívuma a halk működés: a megoldás csak körülbelül 25 dB-es zajt generál, ami jóval halkabb egy komolyan terhelt ventillátorhoz képest.

A winchester-vízhűtés ára egyelőre nem ismert.