Sétálni tanítja a robotokat a sötétben jojózás

Bár a jojózást elsajátító robot elsőre nem tűnik rendkívül hasznos technológiai áttörésnek, a gépek valójában az emberi mozgást tanulják meg a fajáték levegőben tartásával. “A jojó mozgásának ciklikus dinamikája nagyon hasonlít az emberi végtagok mozgásához. A ritmikus tevékenységek tanulmányozása pedig sokkal biztosabb alapokra helyezi a robotok járását – nyilatkozta Peter Bentley egy londoni egyetem szakértője a New Scientist-nek.

A szlovén Jozef Stefan Intézet tudósainak korábban sikerült egy olyan szoftvert kifejleszteni, melynek segítségével a robotok keze megfelelően tudott mozgatni egy jojót, ha gép kamerákon keresztül információkat kapott a játék mozgásáról. Azok a szenzorok és számítógépek azonban, melyek segítségével egy robot vizuális információkra támaszkodva hajthat végre feladatokat rendkívül drágák. A szlovén tudósok ezért képi információk nélkül is jojózó robot fejlesztésébe fogtak.

A jojózás titka az, hogy amikor a lefelé gördülő kör alakú fadarab eléri a madzag végét, önmagától is felfelé indul el a madzagon, és ha ezen a ponton sikerül megrántani, akkor visszatér a kiindulási helyzetbe. A szlovén tudósok egy olyan érzékelőt építettek a robotkarba, ami a fizikai erőhatásokat figyelve képes felismerni a kör mozgásának ezt a pontját és az erről szóló információkat eljuttatni a kart irányító rendszerbe, és ezáltal megalkották a világ első vizuális információk nélkül jojózó gépét. Mivel a szlovén robotnak csak egy karja van, az áttörés ellenére sem valószínű, hogy olyan trükköket is meg tud majd csinálni a jojóval, mint az Eiffel torony, a csillag vagy a zászló, de sétáltatni még megtanulhatja a játékát.