Laborban növesztett szövetek állatkísérletek helyett

A kutatások célja, hogy például az Európai Unió egyre magasabb toxikológiai elvárásait, csak a következő 10 évben 30 ezer vegyületet kell tesztelni, be lehessen tartani. Ez az állatkísérletekkel hihetetlen költségeket emésztene fel egyrészt, a krónikus légúti károsodások teszteléséhez több mint 3000 patkány kell vegyületenként, másrészt az EU kozmetikai direktívája 2013-tól tiltja az állatkísérleteket, a dezodorok, parfümök, légfrissítők, és sok más készítmény terén.

Az állatkísérletek helyett egy lehetséges alternatíva az emberi szöveteken tesztelni a készítményeket. A problémát az okozza, hogy komplex szöveteket kellene előállítani, amik nagy eséllyel hasonlóan reagálnának a vegyületekre, mint a valódi szervek. Kelly BéruBé sejtbiológus a Cardiff-i Egyetemen sikeresen növesztett tüdősejteket egy rétegen, aminek a rendeződése nagyon hasonló a tüdő belső mintázatához. A módszerét már sikeresen alkalmazták gyógyszerkísérletekben, azonban szükséges lenne, hogy ne csak egy vékony felületet tudjanak előállítani, hanem térben is növekedjenek a szövetek, írta meg a New Scientist.

A mostani kísérletben egy sík felület helyett apró, 0,5 mm-es gömbök felszínén növesztették a sejteket, amivel lényegében kifordított tüdőhólyagocskákat nyertek. A cél hogy egy lapkára több ezer ilyet felvigyenek, és egyszerre tesztelhessék őket. A másik kihívás, hogy a szabályozó hatóságok elfogadják ezt a tesztelési módot ugyanolyan pontosságúnak, mint az állatkísérleteket. BéruBé felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy az állatkísérletek sokkal kevésbé relevánsak az emberi szervezet szempontjából, mint azt a legtöbben gondolják.