A klímaváltozás miatt mehettek össze a bárányok

A soay a man-szigeti barna juh vadon élő rokona a Hirta-szigeten él, emberi beavatkozástól mentesen. 1955 óta tanulmányozzák őket. Az elmúlt 20 évben a juhok mérete egyre kisebb, de nem teljesen tisztázott, hogy ezt mi válthatta ki, mivel a természetes szelekció inkább a nagyobb egyedeknek kedvez.

A Price-egyenlet segítségével leírható, hogyan hat a természetes szelekció egy adott populációra nemzedékenként. Az Imperial College London munkatársai úgy módosították az egyenletet, hogy a változó környezettel is kibővítették. Ennek segítségével sikeresen le tudták szűkíteni a lehetséges faktorokat, amelyek hatással voltak a juhok méretére, írta meg a New Scientist.

A természetes szelekció azáltal “növeszti” az egyedeket, hogy a telet nagyobb eséllyel élik túl a termetesebb példányok, és mivel a kisebbek elpusztulnak, nem lesz esélyük a reprodukcióra. A modellezés felfedte, hogy az egyik legmeghatározóbb hatás a fokozatos felmelegedés volt, amit az észak-atlanti áramlási viszonyok megváltozása okozott, és rövidebb, enyhébb telekhez vezetett a szigeten. Emiatt a kisebb, sebezhetőbb egyedek is életben maradtak, ami az átlagos egyedméretet csökkentette.

A Kaliforniai Egyetem biológusa Kaustov Roy nagyon hasznosnak ítélte a tanulmányt. Hozzátette, a Price-egyenlet módosított változata is széles körben elterjedhet, egy új megközelítéssel álltak elő a kutatók, amit más rendszerekre is alkalmazni lehet majd.