Smart home
A bénító fegyverek működnek, csak nem tudjuk hogyan
Annak ellenére, hogy a Taser (ami egyben márkanév és a hasonló fegyverek szinonimája is) az egyik leginkább vizsgált “kevésbé halálos” fegyver a világon, működési mechanizmusa a mai napig rejtély. Erre a megállapításra jutottak egy, a nem halált okozó fegyverekről szóló konferencia résztvevői.
Az elektromos sokkoló készülékek azon képességére, hogy az emberi testet úgy tudják teljesen megbénítani, hogy közben nem okoznak maradandó mentális sérüléseket, a mai napig nem találni kielégítő magyarázatot, és a jelenlegi álláspont szerint éppen hogy valamiféle megmagyarázhatatlan mentális tevékenység állhat a jelenség hátterében.
A kutatások jelenlegi eredményeit a németországi Ettlingen-ben, a Bundeswehr Medical Centre szervezésében megrendezésre kerülő “Nem Halálos Fegyverekről szóló 5. Szimpózium” keretein belül ismertették.
A Német Katonai Egyetem kutatói egy, a Taser-ekről szóló fórum alkalmával elmondták, hogy szerintük az ilyen jellegű fegyvereknek az emberi szívre gyakorolt hatásáról szóló eddigi kutatási eredmények is ellentmondásosak. Ez abból következik, hogy a tanulmányok csak véletlenszerűen kiválasztott feltételezésekről szóltak, és a számítógépes hatáselemzés eredményei közül csak az éppen a témához nagyon szorosan kapcsolódó eredményeket vették figyelembe, nem vizsgálva, hogy egy tágabb kontextusban mit reprezentálnak ezek az adatok.
Jeffrey Ho, aki a sürgősségi gyógyászati szakértőként dolgozik a Taser-nél, elmondta, hogy önkénteseken végzett kísérletei nem mutattak ki semmilyen összefüggést a szívműködésben fellépő esetleges zavarok és a bénító fegyver alkalmazása között. Korábbi kutatások ennek ellenkezőjét állítják, de Ho rámutatott, hogy azokat a kísérleteket sertéseken végezték, amelyek anatómiailag különböznek az embertől.
Neil Corney az OMEGA Kutatási Alapítvány, egy manchester-i béke-aktivista szervezet munkatársa aggodalmát fejezte ki aziránt, hogy a sokkolókról csak mostanában tartanak vitafórumokat, holott a fegyverek már régebben elterjedtek az egész világon. Mivel a korai időkben a biomedikus kutatások etikai kódexének megszorításai szerint nem lehetett embereken kipróbálni a fegyvert, tulajdonképpen a fegyver éles szituációkban való alkalmazásai számítottak emberi kísérletnek, mintegy kísérleti nyúlnak használva az áldozatokat.
Az angol belügyminisztérium tudományos részlegének júniusban publikálandó jelentése szerint nem csökkent jelentősen a rendőri intézkedések halálos áldozatainak száma, amióta a bénító fegyvereket is használnak. Ennek oka az, hogy a halálos áldozatok száma egyébként is csekély. Ugyanakkor kimutathatóan csökkent a rendőrséghez érkezett olyan panaszok száma, melyek a rendőrségi intézkedések során elszenvedett sérülésekről szólnak.
[fbcomments url="https://www.technokrata.hu/kutyuk/smart-home/2011/04/01/a-benito-fegyverek-mukodnek-csak-nem-tudjuk-hogyan/" width="800" count="off" num="3" countmsg=""]





