Úszó szélturbina a nyílt tengeren

A StatoilHydro norvég konszernnel együttműködve a Siemens a világ első úszó (lebegő) szélkerekét fejleszti. Az eddigi – partmenti, offshore szélkerekeknél használt – módszer helyett, melynél a sekélyvízi berendezést masszív pilonnal rögzítették a tengerfenékhez, most speciális úszó szigetet alakítanak ki a szélturbina hordozására. Az új megoldásra több okból is szükség van, mivel nagy kiterjedésű partközeli szélparkok veszélyeztetik a halászatot és a madárvilág vonulási területeit. A másik fő előny a szélenergia jobb kihasználása, mivel a nyílt tengeren a szél erősebb.

A nyílttengeri úszó szélturbina prototípusának tesztelésére különösen alkalmas Norvégia partvidéke, mivel itt a tengerfenék meredeken lejt, és a parttól 12 km-re a víz már 200 m mély. A víz alatti rész „felelőse” a StatoilHydro, míg az árbocé és a turbináé a Siemens. Az acélból, betonból és ballaszt-tartályokból kialakított 120 m hosszú úszó objektum olyan mélyre merül, hogy súlypontja jóval a vízfelszín alá kerül. Ez ahhoz kell, hogy a szélturbina akár erős hullámverés mellett se imbolyogjon. Az elsodródást három, a tengerfenékhez horgonnyal erősített flexibilis acélsodrony akadályozza meg. A turbina áramát víz alatti kábelen szállítják. A kutatók mintegy 700 méter maximális vízmélységig tervezik a telepítés határát – a pilonos módszer 100 méterig használható.

Ha a prototípus 2009-re tervezett megvalósítása sikeres lesz, akkor tíz év múlva akár 200 „úszó” turbinából álló mélyvízi szélfarm is kialakítható, ami körülbelül egymillió háztartás ellátására elegendő áramot termel.