Kelendő az online zene

A 2004-es évi adatokhoz képest háromszoros bevételnövekedési ugrásnak lehettünk tanúi a tavalyi évet tekintve, derült ki az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) közleményéből. Az 1,1 milliárd dolláros összeg igen jelentős része, hozzávetőleg 40 százaléka származott a mobiltelefonok csengőhangjaként értékesített dalokból, tehát ez a piac meglehetősen nagy volument képvisel, látszólagos jelentéktelensége ellenére. A jelenség mögött az egyre fejlődő mobiltelefonok állnak: manapság a legtöbb készülék már meg tudja szólaltatni az MP3-akat és a hasonló audioformátumokat, így kedvenc slágereink ugyanúgy szólhatnak (csengőhangként), mintha hordozható zenelejátszóról hallgatnánk (eltekintve a telefonok hangszórójának minőségbeli hátrányától).

Visszatérve a piacbővülésre: a digitális zeneeladás immár 6 százalékát teszi ki az ipar teljes értékesítésének. Ez nem túl sok, de ha azt vesszük, hogy két éve még sehol sem volt ez a terjesztési forma, akkor máris igen szép eredménynek mondható. Ennek ellenére az összesített bevételek tovább apasztották a zenekiadó mogulok profitját: 13,4 milliárd dollárról 13,2 milliárdra csökkent a bevétel a tavalyi év első felében. Ezt ellensúlyozandó, a kiadók 2005-ben tovább erőltették a file-letöltő hálózatokkal és egyénekkel szembeni jogi kampánysorozatukat. Ennek eredményeként már több mint 20 ezer embert citáltak bíróság elé, illetve sikerült pert nyerniük a Kazaa-val szemben.

Továbbra is bíznak viszont a kiadók az internetes zeneértékesítési modellekben, amit mi sem jellemez jobban, hogy a két évvel ezelőtti 50-ről mostanra 335-re emelkedett az ezzel foglalkozó vállalkozások száma. Az olyan előfizetői szolgáltatások, mint a Rhapsody, Napster és Yahoo Music (ahol egy havi díj befizetését követően a felhasználó azt és annyit tölt le, amennyit csak bír) felhasználói tábora 1,5 millióról 2,8 millióra növekedett a tavalyi év során.