Idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

A jeles alkalom központi eseménye március 1-jén zajlott, ugyanakkor a hivatal egészen év végéig arra használja a születésnap apropóját, hogy minél több gazdasági szereplő figyelmét hívja fel a szellemitulajdon-védelem fontosságára. Hogy miért? Azért, mert az a vállalkozás, aki nem ismeri fel az oltalmak fontosságát, milliókat bukhat azzal, ha ellopják a kutatási és fejlesztési eredményeit, vagy éppen a logója alatt hamis termékeket dobnak piacra.

A 125 évvel ezelőtti dátumot azonban megelőzi egy másik: Magyarországon ugyanis 1895. július 14-én hirdették ki az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban. Az innovatív találmányokat védő törvény egyik legfontosabb célja az volt, hogy megóvja a gazdasági eredményeket, védje a feltalálókat és a vállalkozásokat. A törvény megszületését követően jött létre 1896. március 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiában első, önálló nemzeti hatóságként a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala intézetének az elődje, amely így hazánk legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala.

Az évfordulóra március 1-jén, a vírushelyzet miatt online ünnepség keretében emlékezett meg az SZTNH, amelyen köszöntőt mondott és előadott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint köszöntőt küldött Daren Tang, a World Intellectual Property Office (WIPO) vezetője is. A világszervezet számára ez a gesztus azért is volt fontos, mivel a WIPO 1967-es létrejöttében komoly szerepet játszott a később főigazgatói posztot is betöltő Bogsch Árpád. (Érdekesség, hogy a szervezet genfi székházát tiszteletből Bogsch-ról nevezték el).

A 125. évfordulót azonban nem csak ezzel a programmal ünnepli a hivatal. A tervek szerint különböző kiállításokkal, kiadványokkal, díjátadókkal, konferenciákkal is készülnek erre az évre.

És hogy miért is kiemelkedően fontos a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának léte? Csak akkor leszünk nemzetközileg versenyképesek, ha meg tudjuk védeni a szellemi tulajdonunkat.  Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de a versenyképességét is növeli. Ám míg a nagyvállalatok és a fejlett országok KKV-i számára alapvetés, hogy minden előállított szellemi tulajdonukat levédetik, nálunk akár milliókat veszítenek a vállalkozások azzal, hogy nem használják ki ezt a lehetőséget. Pályázati pénztől, jogdíjtól, vagy akár adókedvezménytől esnek el. A koronavírus miatti gazdasági visszaesés után pedig nagyon komoly lehetőséget jelenthet a vállalkozásoknak, ha a cégeket különböző oltalmakkal erősítik meg.

„A magyar vállalkozások hiába innovatívak, nemzetközi szinten csak akkor érik el a versenytársak szintjét, ha levédetik az újításaikat. Oltalmak nélkül külföldön a magyar termék egyet jelent a könnyen ellophatóval, a másolhatóval és mi azt akarjuk, hogy a magyar terméket ne így pozícionáljuk. Most ugyanis a legtöbb cég azért bukik el külföldön, mert nem olyan tudatosak az ipari jogok tekintetében, mint a külföldiek. Sajnos a rutinos vállalkozások lecsapnak az efféle, kínálkozó lehetőségekre és ők aratják le a gazdasági eredményeket. Úgy is mondhatjuk, kidobott pénz az innovációra fordított összeg, ha a vállalkozások nem szerzik meg, és nem érvényesítik a termékeikhez, technológiáikhoz kötődő jogokat.”

– emelte ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, miért lényeges, hogy a vállalkozások ne csak a jó ötletük megvalósításáig jussanak el, hanem addig is, hogy az értékes elképzeléseket meg is védjék a hasznosításhoz kapcsolódó jogok tulajdonlása miatt.

Pomázi Gyula hozzátette, az elmúlt 125 év a hivatal esetében mindig is a jövőbe vetett hitről szólt, hiszen a szabadalmi bejelentések, védjegy- és mintaoltalmak mind-mind egy fontos lépései, és eredményei az innováció hasznosítási folyamatnak. Az SZTNH küldetése pedig mindig is az innováció, a kreativitás felkarolása és védelme volt.

„Hivatalunk arra törekszik, hogy minél több, az ötletét megvalósítani és hasznosítani kívánó vállalkozásban tudatosítsa: a szellemi tulajdon védelme olyan, mint egy jó biztosítás. Nem biztos, hogy azonnal élvezhetjük az előnyeit, ugyanakkor a jövőben komoly segítséget és védelmet nyújthat”

– emelte ki az elnök.