Kaphat-e állami támogatást a DT?Nem titok, hogy a munkahelyteremtő beruházásokért versengő országok az állami támogatások ígéretével is igyekeznek megnyerni a helyszínt kereső befektetőket. Ennek kapcsán Becsey Zsolt, az NGM külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára korábban úgy nyilatkozott a Napi Gazdaság Online-nak, hogy a szolgáltatóközpontok akkor igazán lényegesek, ha követi őket egy olyan termelő vagy k+f-tevékenység, ami ezen túlmutat. Önmagában egy szolgáltatóközpont itteni megtelepítése fontos, de nem elégséges ahhoz, hogy a bürokratikus segítségnyújtáson túl egyéb más anyagilag mérhető segítséget is adjunk – fogalmazott Becsey, aki szerint utóbbi támogatáshoz kell más hozzáadott érték, például egy pénzügyi szolgáltatási tevékenység.
A Napi Gazdaság információi szerint a Magyar Telekom tulajdonosa, a Deutsche Telekom ötszáz főnek munkát biztosító szolgáltatóközpontot akar létesíteni a régióban. Szlovákia mellett Magyarország is szóba került a néhány millió eurós beruházás helyszíneként. Döntés még nem született. A Deutsche Telekom sajtóosztályán a Napi Gazdaság érdeklődésére azt válaszolták, hogy a társaság mindig keresi az új üzleti lehetőségeket a piacon és akkor fog lépni, ha minden szükséges feltétele teljesül. (Ami azt illeti, a távközlési cégeket is sújtó időközben bevetett válságadó nem szól mellettünk.)Magyarországon 2000 táján jelentek meg az első regionális szolgáltatóközpontok (SSc), az ITD Hungarytől kapott tájékoztatás szerint eddig körülbelül 60 (egyes becslések szerint 80) telepedett le Magyarországon, amelyek 2530 ezer embert foglalkoztatnak. A nagyobbak, köztük az BP, a Vodafone, az ExxonMobil, az IBM, a Sykes vagy a Morgan Stanley egyenként 5001700 munkahelyet teremtett, további tucatnyi multinacionális vállalat 50600 fős regionális szolgáltatóközpontot létesített. Ezek közé tartozik a Diageo, az Avis, a Celqanese vagy a Cemex, többségük folyamatosan bővíti tevékenységét, a kezdéskor tervezett létszámot lényegesen, akár több száz fővel meghaladta az eddigi munkaerő-felvétel és a következő évekre is további, jelentős bővítéseket helyeztek kilátásba.
A szolgáltatóközpontok által teremtett befektetési értéket nehéz megbecsülni, ugyanis ezeket a projekteket alapvetően a munkahelyteremtés jellemzi, szemben a gyártó projektekkel, amelyek során a befektetések értékéhez hozzáadódik például a gyárépület, gyártóberendezések, egyéb eszközök értéke is. Ennek tükrében érthető, hogy a DT tervezett beruházása sem több milliárdos beruházással valósulna meg.