Connect with us

technokrata

Hamarosan hazánkban is hódítani fognak az okosvárosok, nézzük meg mi kell ehhez

smart-city

E-gazdaság

Hamarosan hazánkban is hódítani fognak az okosvárosok, nézzük meg mi kell ehhez

Hamarosan hazánkban is hódítani fognak az okosvárosok, nézzük meg mi kell ehhez

Egyre több az okos dolog körülöttünk – okosóra, okostelefon, okosotthon. Akkor miért ne lehetne okos a szűkebb vagy tágabb környezetünk, ahol élünk?

Természetesen az lehet, és erre már sok településen, köztük Miskolcon is rájöttek, ahol azt elemzik, hogyan lehet az informatikai technológiák, a nagy adathalmazok és az internet adta lehetőségek felhasználásával rövid időn belül kialakítani az élhetőbb, és környezeti, gazdasági szempontból fenntarthatóbb várost. Erre a kérdésre keresték a választ a miskolci Smart City Konferencia résztvevői.

 

A Miskolci Egyetem kiemelt feladatként kezeli, és kutatásokkal, fejlesztésekkel támogatja az urbanizáció okozta kihívások kezelését, valamint a Smart-elvek mentén az energiahatékonyságot és a környezettudatosságot – hangsúlyozta köszöntőjében a felsőoktatási intézmény kancellárja. Deák Csaba megemlítette, hogy a Gazdaságtudományi Karon vizsgálják a városiasodás gazdasági-társadalmi vetületeit, a nemrégiben alapított Elektronikai és Informatikai Kutató Intézet pedig, amely a konferencia társszervezője volt, első projektjeként olyan új megoldásokat kutat az építészet területén, amelyek környezettudatosak és energiahatékonyak.

A lassan két évtizede létező URBACT program célja a fenntartható városfejlesztés új módszereinek összegyűjtése, terjesztése, és népszerűsítése. Ebben az európai területi együttműködési programban, amelynek Miskolc is a tagja, a résztvevők arra készítik fel az adott településeket, hogy „okosak” legyenek, és ennek jegyében kidolgoznak egy-egy problématerületet, majd a tapasztalataikat megosztják egymás között. Majorné Vén Mariann, a Nemzeti URBACT Pont munkatársa arról beszélt a konferencián, hogy a program miképpen támogathatja a jó városfejlesztési gyakorlatok átadását.

Geotermikus energia, biomassza fűtőmű, okos mérők, Zöld Nyíl-projekt és gázzal hajtott buszflotta, wifi a járművökön, LED-falak – a felsorolást még sokáig lehetne folytatni. Ezek azok az okos fejlesztések, amelyek részben vagy már teljesen megvalósultak Miskolcon. És bár a város büszke az eredményeire, lazításról szó sem lehet – a fejlesztések folytatódnak tovább. Horánszky Árpád, a SmartImpact projekt miskolci vezetője, a Polgármesteri Hivatal városfejlesztési referense leszögezte: Miskolc eldöntötte, hogy ezt az utat végig fogja járni, és okosabbá akar válni. A település akciótervében szerepel többek között az intelligens forgalomirányítás, az elektronikus jegyrendszer megvalósítása, elektromos töltők telepítése, az árvízvédelem, a levegő tisztaságának védelme és az okos kamerarendszer kiépítése is.

Magyarország – egyetértve az Európai Bizottság törekvésével – egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a városok mihamarabb okossá váljanak. Ezek ugyanis az informatikai technológiák, a nagy adathalmazok és az internet biztosította lehetőségek kiaknázásával élhetőbb, és környezeti, gazdasági szempontból fenntarthatóbb helyek. A budapesti, valamit a kaposvári „okos” jövőképet is megismerhették a résztvevők, hiszen az előbbi részleteit Garai Márton városfejlesztési csoportvezető, az utóbbit pedig Koroknai-Kardos Beáta környezetvédelmi referens mutatta be a Miskolci Egyetem épületében. Arról pedig, hogy Európa, illetve a világ más pontjain hogyan fejlődnek az okos városok, Körmendi Katalin, a Lechner Tudásközpont munkatársa adott ízelítőt.

A szakmai rendezvényen a SmartImpact projektet annak vezető tanácsadója mutatta be, gazdagon illusztrálva európai példákkal azt, hogy mi minden lehet okos egy település mindennapjaiban. Alanus von Radecki, a németországi Fraunhofer Intézet szakértője méltatta Miskolc szerepét és eredményeit a nemzetközi projektben. Szerinte az jelenti a legnagyobb kihívást, hogyan lehet bevezetni és hatékonyabbá tenni a mindennapokban a már rendelkezésre álló okos megoldásokat. Ezek között megemlítette az elektromos autók elterjedését, az egymással, a tulajdonossal vagy az autóval is „kommunikáló” okos házakat, amik több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, vagy a már most is rendkívül elterjedt online vásárlásban rejlő további lehetőségeket.

Egy város nemcsak a digitális és technológiai fejlődéstől válik okossá, fontos ezek szociális, társadalmi beágyazottsága, és az, hogy az állampolgárok „befogadók” legyenek – erről Kolossa József, a Miniszterelnökség főosztályvezetője beszélt. Kifejtette, hazánk alapvetően abból indul ki, hogy a településeket életre keltsék, majd különböző innovációkkal technológiai fejlesztést hajtsanak végre. Fontos, hogy a forrásokat a valós igényekhez igazítsák, ezért szeretnék a lakosságot is bevonni a fejlesztésekbe.

A konferenciát közösen szervezte Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Miskolci Egyetem Elektronikai és Informatikai Kutatóintézete, valamint a Nemzeti URBACT Info Pont. A rendezvény az Európai Unió URBACT III programja által finanszírozott Smart Impact projekt keretén belül valósult meg.

További E-gazdaság

Technokrata a Face-en

Tesztek