Connect with us

technokrata

Jövőtudatos városrészek építészeti trendjei Európában

jövőtudatos

Tudomány

Jövőtudatos városrészek építészeti trendjei Európában

Jövőtudatos városrészek építészeti trendjei Európában

2050-re a Föld 9 milliárdos népességének 70 százaléka városban fog élni, de az energia 35 százalékát már most is az épülethasználat emészti fel.

Így felmerül a kérdés: mitől lesz gazdaságilag fenntartható egy városrész? A Paulinyi & Partners, a fenntartható építészet egyik vezető cégcsoportjának szakemberei összegyűjtötték a 2020-as év négy legfontosabb trendjét, amelyek a fenntartható városépítészetet támogatják.

Az európai nagyvárosok többsége hasonló problémákkal küzd: a belvárosi lakásárak és a túlzott turizmus miatt kiürülnek a történelmi városrészek, a közlekedés és az infrastruktúra jelentős átalakításra szorul, a városi környezetvédelem keretében a napfény, a zaj és a légszennyezés kiemelt problémák, ezen felül megoldásra szoruló kérdés a monofunkciós városfejlesztések megszüntetése is.

A jövőtudatos, multifunkciós európai városoknak mára azért vannak fontos megvalósult előképei: a Düsseldorf-Hafen városrész előremutató példája a történelmi városmag meghosszabításának, ahol az emberi léptékű terek, a vegyes funkciók és a tömegközlekedés magas szintű integrálása egyszerre valósul meg. A budapesti Corvin negyed pedig tanulságos példa a városmagon belüli terület sikeres átalakítására, amely

“visszaadja a város eredeti vegyes funkcióját: munkahely, lakóhely és szórakozás egy egységben”

– emelte ki Fábián László, a Paulinyi & Partners projektigazgatója.

Melyek viszont a legfontosabb megoldások a városrészek jövőtudatos tervezésében? A négy felsorolt trend ezeket veszi számba.

Gazdaságilag tervezhető város

„A gazdaságilag tervezhető városépítészeti beruházások tudatos fejlesztői és tervezői magatartást igényelnek, világos üzleti modellekkel, mérhető paraméterekkel és KPI-okkal, valamint a teljes projektre vetített hosszútávú költségszámításokkal”

– emelte ki Dr. Paulinyi Gergely, a cégcsoport elnök-vezérigazgatója. Egy városléptékű tervezési projekt során elengedhetetlen olyan mérőszámokat azonosítani, amelyek a teljes városrész optimális működését és kihasználtságát segítik elérni. A projekt egészét kell szem előtt tartani, amely során számos szempontot kell figyelembe venniük az építészeknek: a terület és sűrűség mérőszámait, az ideális elérést és megközelíthetőséget, az ütemezhetőséget, a használhatóságot és a környezettudatosságot.

Ezek az adatok képezik az optimális város- és üzleti tervezés alapját. A december 4. és 6. között megrendezésre került World Architecture Festival egyik győztese, a hamburgi the Connected City projekt a megfelelő arányok kialakításáért, a sokféle élettér és munkahely tervezéséért kapta az elismerő díjat. A HafenCity beruházás óta nem volt ekkora volumenű városrész építészeti program Németországban. Érdemes azonban a HafenCity Hamburg fejlesztést is közelebbről megnézni, hiszen a projekten több fejlesztő és építésziroda is közösen dolgozik. Új irodák, lakóépületek, szórakoztató létesítmények és a gyalogos, illetve a kerékpáros közlekedést támogató infrastruktúra alkotja a megújuló városrész központját. Ezek építésének ütemezése és közös metszeteiknek kialakítása jelentős szereppel bír a terület megújításában.

Budapesten jelenleg az egyik legnagyobb volumenű városléptékű fejlesztés Kelenföldön zajlik, amely – a HafenCity-hez hasonlóan – vegyes funkciójú területet hoz létre. Kiemelt adottsága, hogy több tízezer lakóépület és szinte az összes tömegközlekedési lehetőség elérhető a városrészben, de eddig hiányoztak a szolgáltatói és irodai funkciókkal rendelkező épületek. A Paulinyi & Partners tervei alapján készülő Etele Plaza, Budapest ONE irodaház és a kész tervekkel rendelkező eszközváltó csomópont a fejlesztés első épületei, amelyeknél az üzleti, építészeti és fenntarthatósági szempontok egyaránt a projekttervezés alapjául szolgálnak.

Multifunkciós városrészek

A városépítészeti projektek kiemelt célja, hogy megfelelő funkciómixet – vagyis a lakhatás, munkavégzés helyét és bevásárlási, sportolási, vagy szórakozási lehetőséget – hozzanak létre a városlakók és az épületeket, közösségi tereket használók számára.

„Ideális esetben egy adott városfejlesztési projektben a lakó funkciók, irodák, szolgáltatások, óvodák, iskolák, kulturális épületek együttesen vannak jelen. A monofunkciós városrészek, mint például az olyan irodai fejlesztések, ahol ezek a változatos funkciók hiányoznak bizonyítottan kudarcot vallottak, hosszútávon élhetetlen városrészeket eredményeztek”

– hangsúlyozta Burián Gergő, a Paulinyi & Partners projektigazgató munkatársa. Az optimális funkciómix kialakításában, a sokszínű városrészek létrehozásában és a well being igények megteremtésében nagy segítséget jelenthet a felhasználói szokások vizsgálata és a big data alapú várostervezés.

Izgalmas multifunkciós várostervezési projekt kezdődik idén Párizsban, ahol az Ordener-Poissonniers területén található régi pályaudvar környezetét alakítják át egy vegyes funkciójú, fenntartható városközponttá. A Biecher Architects és az SLA Architects tervezői munkája alapján felépülő Jardin Mécano projekt idén kezdődik, átadása 2024-ben várható. 1000 új lakóépülettel, nagy kiterjedésű közparkokkal, irodákkal, kulturális és oktatási intézményekkel, valamint városi kertészkedésre alkalmas területekkel alakítják át Párizs régi ipari területét.

Innovatív megoldások az átalakuló közlekedésben

A multifunkcionális városrészek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságának alapvető eleme a hatékony tömegközlekedés kialakítása, ugyanis a megfelelő infrastruktúra hiányában az új területeket nem lehet megfelelően integrálni a város egészéhez. A városközpontokból és az új városnegyedekből egyre jobban kiszorulnak az autók, terjednek a megosztáson alapuló, elektromos közlekedési eszközök és egyre nagyobb teret kapnak a gyalogosok, valamint a biciklivel közlekedők. Számos előremutató példát találunk a közlekedés emberléptékű optimalizálására. A 90 hektáros, 2009 óta folyamatosan fejlődő milánói CityLife városfejlesztési beruházás az egyik legjobb példa mind közül. Európa egyik legnagyobb autómentes területét biciklis és gyalogos utak hálózzák be, széles sugárutak vezetnek a lakóépületektől a kerület központjába.

A változatos funkciójú városmag egy új nyilvános park köré épült, amelyhez hasonló nagyságú köztér az elmúlt 120 évben nem jött létre Milánóban. Azonban az autók sem szorultak ki teljesen a városrészből, hiszen egy földalatti úthálózaton keresztül elérhetik a garázsokat és a parkoló övezeteket. Az innovatív közlekedési fejlesztés a Systematica által készített analízis alapján jött létre, amelynek része volt a gyalogosok áramlási vonala, a megosztási rendszeren alapuló parkolási lehetőségek vizsgálata, valamint a teljes forgalom és elosztórendszer elemzése. A projekt három ikonikus építésze Zaha Hadid, Arata Isozaki és Daniel Libeskind, a legújabb épület pedig a BIG építésziroda tervei alapján 2023-ra készül el. Az integrált és sokszínű közlekedési struktúra kialakítására Bogota városa is kiemelkedő példa, ahol a 2000-es évektől kezdődő fejlesztéseknek köszönhetően több mint 40 százalékkal csökkent a levegő szennyezettsége és a tömegközlekedést használók 32 százalékot spórolnak az utazással töltött időből.

Fenntartható épített környezet a jövő generációjának

A várostervezők kiemelt figyelmet fordítanak az épülethasználat jövőbeni igényeire. A pontos célcsoport azonosítását generációs elemzés és persona analízis segíti, amellyel személyre szabott, optimalizált tervezés valósítható meg. A City of Tomorrow néven zajló, 26 különböző építésziroda által megvalósított városépítészeti projekt keretében Malmö egykori ipari kikötője 4000 fős területből 30.000 fős városrésszé alakul át. Minden új házat az energiahatékonyságra vonatkozó környezetvédelmi előírások alapján építenek, amelyek 100 százalékban megújuló energiával működnek. Az ökológiai fenntarthatóság és az emberi lépték kialakítása során az épületek megjelenése és funkcionalitása azonos hangsúlyt kapott. Hasonlóan innovatív várostervezési példa a bécsi Aspern okosváros projektje, melyet Bécs, a város energia- és gázszolgáltatója és a Siemens közösen finanszíroz. Céljuk a zéró energiafogyasztás és a városrész lakóinak tényleges életvezetésén és energiafogyasztásán alapuló ökoszisztéma kialakítása.

A fogyasztói szokások gyors átalakulása, a digitális technológia fejlődése és az épületek funkcióváltásának lehetősége flexibilis és jövőtudatos terek létrehozását eredményezi. Budapesten, a Futureal fejlesztésében megvalósuló dél-budai városközpont projekt egyik első épületét, az Etele Plazát a korábbi szempontokat követve már átalakíthatóságra tervezték: a bérlői területek bővítése, szűkítése alapján változtatható a bevásárlóközpont térszervezése.

„Ha a következő generációnak építünk, olyan épületeket kell terveznünk, ami azt is tartalmazza, amire a jövőben lehet szükség. Hátteret biztosítunk a fejlesztésre, átalakításra és az előre még nem látható változásokra”

– emelte ki Vámossy István, a Paulinyi & Partners projektigazgatója, az Etele Plaza társtervezője.

További Tudomány

Hirdetés

Népszerű

Technokrata a Facebookon

Kütyük

Hirdetés

Dotkom

Műszaki Magazin