Műholdról érkezik az internet – Lengvárszky Szabolcs, VanNet

A vállalkozónak a „szíve helyén is Pécs dobog”, diplomamunkája egyben a hobbija is volt: kerékpárút-hálózatot tervezett az egyetem létesítményei közé, ami hamarosan elkészül és bárki használhatja. A ma is Pécsen dolgozó Szabolcs volt munkáltatójával alakított távközléssel foglalkozó céget: bárhova internetet varázsolnak.

Hogyan jutunk el a cégedhez a bicikliúttól kiindulva?

Az egyetem után úgy terveztem, hogy külföldre megyek (elsősorban az Egyesült Arab Emirátusokat céloztam meg), de úgy alakult, hogy Pécsett maradtam, amit nem bántam meg. Projektasszisztensként főleg külföldi ügyfelekkel foglalkoztam egy informatikai cégnél, amikor az egyik fejlesztésünknél egy adatátviteli probléma merült fel. A filozófiánk az volt, hogy megoldást kell találni: így akadtunk rá a műholdas internetre. A technológiában tovább gondolkodva jutottunk arra, hogy a szolgáltatást a magyarországi internet ellátottságban kiesést jelentő területeken („fehér foltokon”) is kiválóan lehetne alkalmazni. Cégünk működését azóta is ez a terület határozza meg, a hazai piacon – saját márkanevünkkel: Vannet – továbbra is egyedül kínáljuk ezt a lehetőséget.

Nem lehet olcsó egy ilyen cég elindítása.

Nem állt rendelkezésünkre jelentős tőke, rendszerint az igényekhez és a szükséges eszközökhöz rendeltünk forrásokat. A vállalkozást szinte egyedül kezdtem, kerestem a lehetséges előfizetőket, partnereket, szerveztem a telepítést, foglalkoztam az ügyfelekkel. Az anyagcégben dolgozók több mindenben segítettek, és nagyon sokat köszönhetek az üzlettársamnak is. Ma több ezer ügyfelünk van, csak a menedzsment 9 tagú, számos viszonteladóval és telepítő partnerrel dolgozunk a lakossági és üzleti szegmensben egyaránt.

Hogyan tudtok a nagy telekom cégek között érvényesülni?

Az elejétől kezdve van egy nagyon erős fegyverünk: a kapcsolatépítés. Soha sem restelltünk bemenni a piac nagy szereplőihez akár ismeretlenül is. Az, hogy nem vagyunk nagyok, még nem azt jelenti, hogy nem értékes, amit árulunk. Hinni kell a termékben, és kell hozzá bátorság, hogy el is tudd adni azt, amid van.

Ízig-vérig vállalkozó lettél az elmúlt három évben, a cég megalapítása óta?

Azt gondolom, hogy ez egy folyamat, amiben még sokáig benne leszek, és amit minden nap tanulok. Ma már más jellegű dolgokkal is foglalkozom, kiléptem a vállalkozásom falai közül: a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában a Kisvállalkozás-fejlesztési Bizottság tagjaként a kezdő vállalkozások útját próbálom segíteni – ez nagyon fontos küldetés a számomra.

A kezdő vállalkozások támogatása mennyire nehéz?

Rengeteg nagyon jó képességű fiatal van Magyarországon, akik kitűnő ötleteikkel hozhatnának létre vállalkozásokat. Nem mindenki, de többen alkalmasak lennének arra, hogy a fejükben lévő tudást ilyen formában kamatoztassák, de az üzleti tudásuk hiányos. Ezért hiába alapítanának önálló céget, félő, hogy csúfos bukás lesz belőle. Azt szoktam mondani, hogy nincs veszteség, csak tanulság. Persze nem mindegy, hogy az mekkora.

Te nem féltél az indulásnál?

Dehogynem! De volt bennem valami hajtóerő, tettrekészség. Az egyetem erős alapot, nagy precizitást és a részletekre való érzékenységet adott nekem. A vállalkozás elindításakor egy teljesen ismeretlen területen kellett érvényesülnöm. Emlékszem az első nyárra: visszaestek a megrendelések, én meg azon tűnődtem, hogy mit csinálunk rosszul? Megijedtem. Az üzlettársam nyugtatgatott, hogy az üzleti év ilyen kiszámíthatatlan, szeptemberben majd beindul minden. Szkeptikus voltam, de igaza lett. Akkor megtanultam egy másik fontos dolgot: nem szabad félnünk mástól tanácsot kérni.

Mi az, ami nehéz egy saját vállalkozásban?

Az első három évben nem voltak se estéim, se hétvégéim. Ehhez az életmódhoz nem árt, ha erős az otthoni háttér, nekem ez szerencsére megvolt, és talán ennek is köszönhető, hogy stabil maradtam. Könnyű beleesni abba a hibába, hogy az ember nem tud kiszállni a mókuskerékből. Ezért néha érdemes megállni és végiggondolni, hogy hol tartunk, jó irányba megyünk-e. Emellett fontos, hogy megbízható munkatársakat, nagy szaktudással rendelkező partnereket (ügyvéd, könyvelő) válasszunk magunk mellé. Végül pedig elengedhetetlen, hogy kitartóak legyünk az elképzeléseink megvalósításában, ez pedig nagyon nehéz.

Tudsz mondani három összetevőt a sikeres vállalkozó receptjéhez?

A precizitást mindenképpen megemlíteném, és amire már utaltam: a hihetetlen akarás, hogy elérd a céljaidat. No és a hit, mert ha nem hiszel abban, amit csinálsz, nem hiszel a termékedben, az hamar ki fog derülni.

Meg lehet ezeket tanulni?

Nagyon fontos, hogy mit hozunk a szülői házból. Ami engem illet: édesapám köztiszteletben álló személy Pécsett, én pedig szeretnék hasonlóan tisztességes és sikeres üzletember lenni. Másrészt, az a közeg, amelyben kinyílik számunkra a világ, az egyetem szintén meghatározó. Megtanulni nem lehet, csak „belenőni” a vállalkozói létbe.

Szerintem sejted, mi a következő kérdés.

Hogy mi számomra a siker? Az, hogy olyan üzletet építhetek, ami tisztességes, értéket teremt és megoldást jelent embereknek. Egy ismeretlen társaságban azt hallani, hogy hallottak rólunk, a szolgáltatásunkról, az is siker. 28 évesen munkát tudok adni másoknak, bekapcsolódunk a gazdaság vérkeringésébe, ez mind nagyszerű érzés.

Nagy utat tettél meg. Nem szembesültél a „nagyság problémájával”, egyszemélyes cégből lettél munkáltató több ezer ügyféllel?

Már a cégalapításkor kidolgoztam bizonyos folyamatokat előre, sokan kérdezték is, hogy miért csinálok úgy egyszemélyes cégként, mint egy multinacionális vállalat. Azért is terveztem ennyire előre, mert azt tapasztaltam, hogy sokan belebuknak a növekedésbe. A várható növekedést megelőlegeztem a cégnek! Ez az előrelátás nagyon hasznos volt, de még ma is vannak dolgok, amiket újra kell gondolni.

Soha nem szédített meg a siker?

Sohasem felejtem el, hogy honnan indultam, mit értem el a munkával. A sikereimet nem csak magamnak, hanem a kollégáimnak, a csapatomnak is köszönhetem. Ha mégis „megszédülnék”, az értük érzett felelősség biztosan visszahúzna.

Interjú: Példakép Alapítvány