Ereinkben haladó, rákellenes robot

Az izraeli Technion University kutatói nemrég egy olyan apró robotról számoltak be, amelyet a Micro-Electro-Mechanical Systems (MEMS) technológia használatával hoztak létre. Méghozzá azzal a céllal, hogy a légyszerű kinézettel bíró szerkentyű az emberi szervezetbe juttatva és azon keresztülhaladva betegségeket diagnosztizáljon. Sőt, ezen túlmutató terveket is szőnek az izraeliek a robothoz: reményeik szerint képes lesz az érelzáródások és a rák egyes fajtáinak kezelésére.

Mindössze egy milliméteres átmérővel bír a kicsi gép. Ezt az apró kialakítást úgy sikerült elérni, hogy sem motort, sem „fedélzeti” vezérlőket nem kapott a robot. Ezek helyett inkább a mágneses mező erejét kihasználva hajtja magát előre: az ember testén kívül generált mágnesesség által tud áthaladni a vastagabb erekben. Ennek során természetesen irányításra van szükség, ezt azonban szintén a testen kívül oldották meg a kutatók. A robot kicsiny törzséből kiálló apró „szőrök” mint kinyújtott karok kapaszkodnak bele az erek falába, és lökik előre. Ez a meghajtás olyan erős, állítják az izraeliek, hogy akár a vér áramlásával ellentétes irányban is haladhat a masina. Méghozzá nem is akármilyen tempóval: másodpercenként akár 9 milliméter megtételére képes. Azaz az alkart elméletileg akár kevesebb mint egy perc alatt „beutazhatja”.

A külső vezérlés nemcsak a kisebb méret tekintetében jelent előnyt. A szervezetbe juttatott elektronikus készülékek időről-időre töltésre szorulnak, ahogy akkumulátoruk lemerül. Elég kellemetlen helyzetet okozhatna ez a picike robot, ha éppen az érhálózat egy kritikus pontján ragadna be, az őt tápláló energia hiánya miatt. Azáltal azonban, hogy külső mágneses mező hajtja előre, ennek veszélye gyakorlatilag nulla: ha nem törnek el a karjai, akkor korlátlan ideig képes munkálkodni.

Persze jelenleg még csak prototípus formájában létezik a szerkentyű, a tudósok tovább dolgoznak finomításán. Elképzeléseik szerint parányi kamerát ültetnének rá, illetve más „eszközöket”, minek révén nem csak diagnosztikára lenne használható a robot, hanem apróbb – de adott esetben életmentő – műveletek, érsebészeti feladatok végrehajtására is.

Ezzel párhuzamosan egy másik projekten is dolgoznak az egyetemen: a kis eszközt bevetnék a városok vízgyűjtő és -elvezető rendszereiben. A nem részletezett elgondolás szerint ezekkel a robotokkal költséghatékonyabban és gyorsabban találhatnák meg a szivárgási pontokat, szemben a napjainkban alkalmazott megoldásokkal.