Gizmo akkor is szeret, ha nem kap enni

Mindenkit rabul ejt a Pixar legújabb főhőse, WALL-E – a kíváncsi, szeretetéhes, kedvesen szorongó robot, aki érzelemgazdag mimikájával, gesztikulációjával, valamint szűkszavúan lényegre törő mondanivalójával egyaránt belopja magát kicsik és nagyok szívébe. Az animációs filmmel közel azonos időben debütált a Nyugat-Angliai Bristol Egyetem tudósai által készített gyerekszerű báb-robot hibrid, mely jelenleg a Londoni Tudományos Múzeum Emotibots rendezvényének sztárja.

A robotgyerek, akárcsak Pomi, a robotpingvin érzelmek megjelenítésére képes, mint egy igazi gyerek. Ellenben a hús-vér porontyokkal, viszont nem hal éhen, ha néhány hétre a beépített szekrény mélyére tesszük.

Nemcsak mozgásra, zajra és érintése reagál, szívdobogásával is képes „válaszolni” a környezetében végbemenő eseményekre. Ha megöleljük, végtagjai ellazulnak, és megnyugszik, ám a kiabálástól ideges lesz, ökölbe szorítja kezeit, és szívritmusa felgyorsul. Ami WALL-E-hoz képest nem nagy dolog, de a legtöbb, amit elvárhatunk egy kézzel fogható robottól.

Tervezője, Holly Cave szerint: „A gyerekekből vagy gondoskodást, vagy félelmet vált ki.” Mindenesetre, külsőleg leginkább egy bárány-gizmo keverékre hasonlít, amely a legkevésbé vált ki anyai ösztönöket.