Vakon a természeti katasztrófákban

Miközben egyre több küldetést terveznek a Marsra és a Holdra, a kutatók megfeledkeznek arról, hogy a Földön élő embereket leginkább érintő nehézségek legalább ennyire fontosak. A National Research Council szerint ugyanis a Föld környezeti állapotát és éghajlatát monitorozó amerikai műholdrendszer igencsak felújításra szorul, különben a jövőben nem lesz alkalmas pontos előrejelzéseket adni a hurrikánokról, viharokról, és téli szélvészekről. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a NASA-nak még legalább 17 műholdat kéne fellőnie 2020-ig bezárólag. Jelenleg a NASA-nak és a NOAA-nak 25 szatellitje van pályán, amelyek kifejezetten a környezeti mérésekkel és megfigyelésekkel foglalkoznak, ám a legtöbbjüket már jó pár éve nyugdíjazni kellett volna.

Richard Anthes, a szervezet társelnöke szerint az emberi történelem kritikus korszakát éljük, mikor a Földet agyonterheli az eddig soha nem látott méreteket öltött népesség.

Az amerikai National Academies szakemberei szintén figyelmeztetést adtak ki, miszerint 2010-re a Földet megfigyelő műszeres szatellitek 40 százaléka kiesik a forgalomból. A NOAA büdzséje egy milliárd amerikai dollár évente, amit csak a meteorológiai műholdakra fordíthat. Az űrhatóságok szakértői szerint 2020-ig, évi három milliárd amerikai dollárral lehetne az alapvető szintre fejleszteni a rendszert.

Az ELTE meteorológiai tanszékének honlapján az áll: az első meteorológiai célokra tervezett műholdat (TIROS, Television Infrared Observation Satellites) 1960. áprilisában állította a NOAA Föld körüli kvázipoláris pályára. A következő műhold, melyet 1978-ban környezeti kutatási céllal bocsátottak fel, a TIROS-N nevet viselte, s egyben prototípusként szolgált egy több évtizedet átölelő műholdcsaládhoz. A NOAA és a NASA közösen indította egykor, és bocsátja pályájukra még ma is ezt a sorozatot, melynek első tagja a NOAA-6 volt 1979-ben, utolsó tagja pedig a NOAA-N´ lesz, várhatóan 2008-ban.