Teszt: Nokia 700 – Apró erőgép

Bevallom nekem nem éppen szívügyem az az egyre erősödő trend, hogy a készülékeknek minél nagyobbaknak kell lenniük. 3,5 col felett – számomra legalábbis – már egyáltalán nem kényelmes egy érintőkijelző egykezes használata. Ebbéli véleményemet pedig nyilvánvalóan mások is osztják, mert úgy tűnik, kezdi kicsit reneszánszát élni a mobilok miniatürizálása. Eddig ebben a témában abszolút a Sony Ericsson a király, hiszen Xperia mini sorozatával rendesen betömte ezt a piaci rést, amely vonalat az egészen remekre sikeredett ray modellel mintegy meg is koronázott.

Igen ám, de azért nem csak az Androidé a világ – gondolhatta a szebb időket is megélt egykori piacvezető finn gyártó és megalkotta a Nokia 700-ast. Amely készülék amellett, hogy az eddigi talán legkisebb érintőkijelzős modellje a cégnek, egyúttal az egyik első Symbian Belle operációs rendszerverziót futtató típus is.

Symbian mini

Mivel egy ilyen többrétegű újdonságról van szó, ezúttal a lehető legélesebben szétválasztanám a hardvert és a szoftvert és előbbivel kezdeném a sort.

A hardver bizony igen tetszetős úgy küllemre, mint teljesítményre. Mindkét ponton akad egy-egy kevésbé szerencsés kivétel sajnos, de az összkép azért elég pazar. A megjelenést illetően a képek magukért beszélnek, ráadásul a Nokia 700-as azon kevés készülékek közé tartozik, amelyek még jobban néznek ki élőben, mint a sajtóképeken. Leginkább azért, mert a gyári fotókon nem látszik, hogy valójában milyen apró is ez a mobil. Tényleg nagyon kompakt kis gép, a csajok is imádták, de ami meglepőbb, hogy akár a ray ez a típus szintén nagy sikernek örvendett férfiismerőseim körében is – lévén, hogy fekete tesztkészüléket kaptunk a Nokia PR ügynökségétől. A külső mellé példás összeszerelési minőség is társul, amely alól az egyetlen megrendítő kivétel a hátlap, ami olyan méltatlan, mint köztársasági elnökhöz a plágium botrány – de hát mint az, ez is előfordul ugyebár. Az alig használt tesztmodellen is erősen lötyögésnek indult már, ami elég baljós képet vetít előre a készülék jövőjére nézve – nehéz elképzelni milyen lesz egy-két év távlatában. (Itt jegyezném meg, hogy volt szerencsém egy vadiúj készüléket is a kezemben tartani, amin egyáltalán nem volt holtjátéka a hátlapnak, úgyhogy majd csak pár hónap múltán mondható meg egyértelműen, hogy pusztán a véres kezű mobiltesztelők áldásos tevékenysége miatt lazult e meg a hátlap, vagy valóban a silány minőség miatt.)

Szóval külsőre nagyon egyben van a cucc, jól is néz ki, kicsi is, vékony is, a kijelzője tű éles és a design sem hagy maga után semmiféle kívánni valót. Semmivel össze nem téveszthető a megjelenés, az alsó hangszóró kialakítással megfűszerezett forma nagyon jól eltaláltatott.

Vas

Ez még így nem is lenne olyan meglepő, hiszen a Nokia még mindig ért ahhoz, hogy hogyan kell szép és igényes készülékeket gyártani. Ezúttal azonban a burkolat alatt is hajlandóak voltak odafigyelni a hardverre, ami viszont mostanság nem volt különösebben jellemző a finn telefonokra. Most viszont itt az 1 GHz-es processzor, ami bizony teszi is a dolgát villámsebesen. Igazi felüdülés volt a processzor szinten erősen alultáplált N8-asom után a villámsebességű kis Symbian csodát napi szinten használni. Persze ez esetben le kellett mondanom a 12 megapixeles xenonos képalkotásról, amivel el is érkeztünk a 700-as másik gyenge pontjához a kamerához.

Képalkotás

Ezen a ponton sajnos szinte az összes mini-mobil elvérzik kicsit és nincs ez másképp a Nokia újdonságával sem. A kamera képei azért nem rosszak, de természetesen elmaradnak a komolyabb multimédiás gépek nyújtotta teljesítménytől. Az 5 megapixeles állóképek és 720p-s HD videók készítésére alkalmas készülék sajnos nem kapott autofókuszt, csupán az EDOF megoldást, ami sajnos nem az igazi – a makro fotózás nem is nagyon jön össze a készülékkel.

Belle

Végre! Ez a szó jutott eszembe, amikor tavaly nyáron megpillantottam az első Belle rendszerű készüléket (pont egy Nokia 700-ast) működés közben, s most huzamosabb ideig használva is pontosan ugyanez a szó ismétlődik a fejemben. Aztán rögtön utána persze az is felmerül, hogy mi a bánatért kellett ezzel ennyit várni, majd az, hogy most meg miért kell a kukába dobni? Merthogy az új felület szintén nagyon rendben van. Végre van több oldalas főmenü, egész pontosan összesen akár hat kezdőlapot is megjeleníthetünk. Ezek az oldalak mind külön kezdőképpel láthatók el, amelyek között zökkenőmentes, dinamikus a váltás. Természetesen ha valaki nem szereti, hogy a hátterek is változnak, az beállíthat egyetlen képet és akkor nincs változás. Ettől is örvendetesebb, hogy egyrészt búcsút inthetünk végre a béna téglalapokba erőltetett widgeteknek a Belle képernyőire már számtalan méretű és formájú minialkalmazás kihelyezhető. Ugyancsak örvendetes, hogy az egyes közvetlen ikonok feliratokat is kaptak a főképernyőre helyezés esetén – így végre nem kell találgatni egy ikonkészletet is érintő témacsere után, hogy „vajon az a sárga ki izé mit is indít el?”

Az új Symbian verzió tehát teljesen rendben van, az 1Ghz-nek hála pedig szépen pörög is. A dolog egyetlen szépséghibája most már tényleg csupán annyi, hogy a végleges befejezés miatt nem túlságosan intenzív a fejlesztői kedv erre a platformra.

GPS

Természetesen a Nokia saját navigációja ezúttal is automatikusan jelen van a szoftverben, sőt kapott egy négyikonos alap kezdőképernyőt és egy rendkívül hasznos Saját Helyzetem widgetet is, ahol egy gombnyomásra azonnal megjelenik a térképen, hogy hol is vagyunk pontosan, amit aztán vagy megjelölhetünk kedvencként, vagy akár közvetlenül elküldhetünk SMS-ben is.

Summa Nokia 700

A Nokia 700-as pontosan annyira telitalálat, mint az Xperia ray volt. Még a méltatlanul lötyögő hátlap és nem elég erős kamera ellenére is azt mondom, hogy aki egy kompakt okotelefont keres (és például viszolyog az Androidtól) az ne nagyon keresgéljen tovább, mert felesleges. Ráadásul a kissé vaskos debütáló ár ma már olyan 60 rugó körül normalizálódott, ez pedig több mint baráti egy ilyen tempóval működő modellért.

Summa Symbian Belle

Végül essék pár szó az új – mára már mégis végnapjait élő – operációs rendszerről is. Ha pontosan egy pár, vagyis 2 db szóval kellene megfogalmaznom az érzéseimet e tekintetben akkor csak annyit írnék: kár érte! Tényleg az. Még mindig az a véleményem, hogy a Belle frissítéssel a világ egykoron legnépszerűbb rendszere végre elérte azt a formát és sebességet, amivel már tökéletesen használható. Gyors működés, az Androidnál is jobban áttekinthető felépítés, kiváló testreszabhatóság – ezek, bármily meglepő is, mind jellemzik a Belle-t. Ha ez a váltás két éve történik meg, akkor talán mára sem a Nokia, sem a Symbian nem szorult volna le a dobogó tetejéről…