Számítógép nélkül már nem megy

Az IDC globális informatikai kutatócég és a Microsoft nemrég tették közzé annak az európai kutatásnak az eredményeit, amely az infokommunikációs-technológiai (ICT) készségek, más néven e-készségek fontosságát vizsgálta az Európai Unióban. A Microsoft megbízásából „Válság után: e-készségekre van szükség Európa innovációs társadalmának kialakításához” (Post Crisis: e-Skills are Needed to Drive Europe´s Innovation Society) címmel készített tanulmány azt vizsgálja, miért lesz szükség a munkavállalók következő generációjának ICT-készségekre a munkaerőpiaci boldoguláshoz.

A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon öt éven belül szektortól függetlenül az állások 90 százalékának betöltéséhez szükség lesz e-készségekre, ami minden aktív és leendő munkavállaló számára kritikus fontosságúvá teszi e készségek elsajátítását és a kapcsolódó oktatást. Az ICT-készségeket nem igénylő állások száma már jelenleg is alacsony, és várhatóan tovább csökken, hiszen a dolgozóknak egyre magasabb szintű e-készségeket írnak elő, és elvárják tőlük, hogy képesek legyenek az infokommunikációs eszközök használatára.

Ezen fontos megállapítások tudatosítása érdekében az Európai Bizottság Vállakozáspolitikai és Ipari Főigazgatósága egész Európára kiterjedő, az e-készségeket népszerűsítő kampányt (e-Skills Week) szervezett, melynek nyitórendezvényén a politikai, a gazdasági, az oktatási és a civil szféra érintett döntéshozói tanácskoznak Magyarország hosszú távú elköteleződéséről az e-készségek nagy volumenű fejlesztése mellett. „A kormányoknak továbbra is be kell fektetniük az oktatásba, a képzésbe, hogy országuk munkavállalói alkalmasak legyenek a digitális kor követelményeinek megfelelő munkavégzésre.” – mutatott rá Jan Muehlfeit, a Microsoft európai elnöke.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a vizsgált 13 uniós ország között elég kicsi az eltérés az ICT-készségek iránti keresletet tekintve. Az országok közötti összehasonlítás szerint Kelet-Közép-Európában ma még nagyobb a semmiféle e-készséget nem igénylő állások aránya, mint Nyugat-Európában. A következő öt évben azonban Kelet-Közép-Európa is felzárkózik majd Nyugat-Európa szintjére, ezért ebben az időszakban jelentős növekedés indokolható az ICT-készségek fejlesztését célzó beruházások terén a régió országaiban. A nyugat-európai országok összességében véve nagyobb fontosságot tulajdonítanak az alapszintű és a fejlett e-készségeknek, mint Kelet-Közép-Európa. Romániában, Lengyelországban és Olaszországban jelentős növekedésre számítanak a technológia-alapú eszközök használatához elengedhetetlen készségek terjedésében, míg Magyarországon a magasabb szintű ICT-készségeknél várnának hasonló fejlődést a megkérdezett vállalatvezetők. Az Egyesült Királyságban kiemelkedően magas az alapszintű e-készségek iránti igény.

Közép-Kelet- és Nyugat-Európára egyaránt érvényes a tanulmány azon intelme, hogy a jelenleg is aktív munkavállalók szempontjából különösen jelentős felnőttképzést és az élethosszig tartó tanulás intézményét a kormányzatnak is támogatnia kell. Hasonlóan fontos és univerzális megállapítás az, hogy az oktatási-képzési szektornak, a vállalatoknak és a kormányzatnak együtt kell működnie, hogy olyan oktatási és készségfejlesztő programokat hozzanak létre, amelyek a piaci igényeknek megfelelő irányba fejlesztik a munkavállalókat. A felmérésből világosan kiderül az is, hogy egyre nagyobb szükség van a technológiai és üzleti készségek kombinációjára, amely megkönnyíti annak mélyebb megértését, hogy az infokommunikációs technológiák mi módon támogathatják az üzleti célok megvalósítását.