Szép csendben lassítják a letöltéseket a szolgáltatók

A kanadai rádiózással, tévézéssel és távközléssel foglalkozó bizottság (CRTC) még tavaly döntött úgy, hogy engedélyezi a Bell Canada számára a P2P adatforgalom „menedzselését” (vagyis korlátozását) helyi idő szerint délután fél öt és hajnali két óra között. Ezzel az Internet-szolgáltató a file-csere szempontjából legkritikusabb időszakban jutott levegőhöz, csökkenthette hálózata terhelését úgy, hogy ehhez nem kellett külön befektetéseket eszközölnie.

Időközben szép csendben a többi ISP egy jelentős része is csatlakozott az úgynevezett deep packet inspectiont (DPI) alkalmazó Bell Canadához. Mára azt lehet mondani, hogy a nagyobb észak-amerikai szolgáltatók zöme ebbe a táborba tartozik. Erre Christopher Parsons világított rá: a Victoria Egyetem egyik, PhD-s képzésen részt vevő diákja kutatómunkája során felderítette a cégek adatforgalom menedzseléshez fűződő viszonyát. Eszerint nagyjából fele-fele az aránya a korlátozó és a nem korlátozó (vagy nem válaszoló) Internet-szolgáltatóknak.

Érthető módon az ISP-k nem reklámozzák P2P kezelési szokásaikat. A Shaw például egyáltalán nem értesítette ügyfeleit a DPI bevezetésekor. A Cogeco azzal az indokkal utasította el a részletes tájékoztatást, hogy annak kiadásával a „rossz fiúk” megkerülhetik a rendszert. Volt olyan szolgáltató, ami az előfizetők döntő többsége által el nem olvasott jogi dokumentumokba rejtette el az információt. Néhányan azonban ebből a szempontból korrekt hozzáállást tanúsítottak: a Bell Canada például külön GYIK szekciót hozott létre, illetve arra bíztatta ügyfeleit, hogy értesítsék, ha az adatforgalom menedzselő eszközzel problémájuk adódna.

A P2P adatforgalom korlátozása nem ismeretlen itthon sem, a hazai cégek is előszeretettel élnek a lehetőséggel. Erről szinte biztosan mindenkinek van tapasztalata, ahogy sokan azt is tudják, mit kell tenni annak megkerüléséhez…