Kütyük
Internet Magyarországon: még mindig elszomorító a kép
Az EU-s országok középmezőnyében vagyunk – hogy ez pontosan mit jelent, cikkünkből kiderül.
Az „internet penetrációs” adatokra vonatkozóan minden évben több statisztikai adatsor is megjelenik. A sokszor nagyságrendileg is eltérő számokat tartalmazó adatok az „internet penetráció” fogalmának különböző értelmezéséből – és egyes esetekben az eltérő mérési módszertanból erednek. Az internet penetráció elméletben az internetezők számát mutatja a teljes lakosság arányában egy adott országra/földrészre/a világ egészére vonatkozóan, internetezőnek pedig azt a személy tekinthető, aki valamilyen „online tevékenységet” végez havonta legalább 1 órán keresztül. A fogalom a gyakorlatban éppen ezért sokszor keveredik az internethez hozzáférők számával – holott ez az adatsor olyan személyeket is tartalmaz, akiknek lenne lehetősége internet használatra, de ezzel mégsem élnek (ilyennek tekinthetők pl. több generáció együttélése esetén egyes szülők, vagy nagyszülők, ahol a háztartásban van internet előfizetés a gyermekek miatt).
Magyarországon, GKIeNET legújabb kutatási beszámolója szerint 2008 1. félévének végén a 14 évesnél idősebb lakosság valamivel több mint 49%-a rendelkezett valamilyen internet-hozzáféréssel, éves szinten tehát a korábbi években is tapasztalható internet hozzáférési arány növekedése folytatódott. A 14 év feletti lakosság egészére vetítve mindez közel 4,2 millió főt jelent, akiknek elméletileg módjukban áll a világháló adta lehetőségeket kihasználni. Ugyanakkor az internetezés gyakoriságát vizsgálva láthatóvá válik, hogy az internethez elméletben hozzáférők közül csaknem 16% még 2008 2. félévének végén sem élt a világháló lehetőségeivel.
A fenti adatokból következően Magyarországon 2008 2. negyedévének végén – a 14 évnél idősebbek közül – 3,09 millió fő töltött internetezéssel havi legalább 1 órát, vagyis a tényleges internet penetráció 36%-os (100 magyar állampolgárból 36 tekinthető „valódi” internetezőnek). Az adat némileg módosulna, ha az iskolai oktatásban már számítástechnikai ismereteket tanuló diákokat is beleszámolnánk, ezt azonban – módszertani okok miatt – a világon sehol sem teszik.
