Szorongatják az Internet-szolgáltatókat

Nagy-Britannia bejelentette, hogy 2009-től a törvény erejével fogja kötelezni az Internet-szolgáltatókat, amennyiben azok nem hajlandóak maguktól a zene- és filmiparral való együttműködésre az illegális tartalmak terjedésének megfékezésében. Mindkét iparág képviselői jó ideje hangoztatják, hogy az Internet-szolgáltatók rendre profitálnak az online elérhető zenékből és filmekből, hiszen ezek jelenléte jelentősen megnöveli szolgáltatásaik értékét, ugyanakkor semmit sem tettek a terjedő kalózkodás megfékezésére.

„A szolgáltatók az internet kapuőrei, így érthető és megvalósítható az az igény, hogy tegyenek lépéseket a tömeges jogsértésekkel szemben” – nyilatkozta John Kennedy, a zeneipar nemzetközi szervezetének (IFPI) elnöke. „Az angol kormány törvényalkotási szándékát nagy örömmel fogadjuk, és határozott fellépést remélünk a szolgáltatóktól a súlyos jogsértéseket elkövető felhasználók Internet-elérésének letiltásában.”

A brit kormány döntése követi Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezését, aki tavaly év végén, az Olivennes-egyezmény néven ismertté vált döntés keretében dolgozott ki közös akciótervet a zeneipar és az Internet-szolgáltatók számára, amely a folyamatos jogsértők szolgáltatásának felfüggesztését helyezi kilátásba. A tavalyi év legvégén pedig Belgiumban, a „SABAM vs. Tiscali” ügyben született bírósági ítélet mondta ki, hogy a szolgáltató jogosan kötelezhető az illegális fájlcserélés meggátolására a P2P-hálózatokon.

Németországban közzétett, a világ különböző régióiban végzett felmérések kimutatták, hogy az internet-felhasználók körében az összes lehetséges alkalmazás (szörfözés a weben, e-mailezés, internet alapú telefonálás, stb.) közül a P2P fájlcsrélő hálózatok (köztük a Direct Connect, a BitTorrent, eDonkey, Gnutella, stb.) használata olyannyira kimagasló, hogy Kelet-Európában például a teljes Internet-forgalom több mint 80 (!) százalékát ez teszi ki.

A ProArt szerint igaza van tehát a jogvédett tartalmakat előállító iparágaknak (zene, film, stb.) abban, hogy az internetet a felhasználók kimagasló arányban használják illegális tevékenységre, sok esetben kifejezetten ennek érdekében fizetnek a jobb, gyorsabb szolgáltatásért, a nagyobb sávszélességért. Az Internet-szolgáltatók tehát jelentősen profitálnak a jogsértő tevékenységből – amit ezennel a francia után már az angol kormány sem hajlandó tovább tűrni. Remélhetőleg a szellemi termékeket előállító alkotók törvényes védelme mindenütt hasonló irányt vesz, s az Európa többi részén bevett irányelveket magáévá téve a magyar kormány is határozott intézkedéseket tesz az internetes jogsértések megfékezésére.

A magyarországi zeneipar örömmel fogadná az ilyen irányú, felülről érkező törvényalkotási kezdeményezéseket – de természetesen nyitott mindenféle önkéntes, megállapodáson alapuló együttműködésre is az alkotókat képviselő szervezetek és az Internet-szolgáltatók között.