Mennyit fogyaszt valójában az okosotthon? Így derül ki, melyik eszköz növeli a villanyszámlát

Egy alkalmazásban látni, hogy égve maradt a lámpa, kényelmes dolog. A villanyszámla szempontjából azonban érdekesebb kérdés, hogy melyik készülék mennyi áramot használ, és mit ér a fogyasztás csökkentésére beállított automatizálás.

Egy fogyasztásmérős okoskonnektorral és néhány egyszerű számítással meglepően pontos képet kaphatunk az otthonunk működéséről.

Az okosotthon a mérésnél kezd igazán hasznossá válni

Az okosotthonról gyakran a telefonról vezérelhető világítás, az automatikusan mozgó redőny vagy a hangutasításra induló készülék jut eszünkbe. Ezek valóban kényelmes funkciók, de az energiafogyasztás csökkentéséhez először azt kell megérteni, hol és mikor használunk áramot.

Erre többféle eszköz alkalmas. A fogyasztásmérős okoskonnektor a hozzá csatlakoztatott készülék használatáról ad adatokat. Egyes okosmérők és otthoni energiafelügyeleti rendszerek ennél átfogóbb képet mutathatnak. A kijelzett számok értelmezése azonban a felhasználóra marad: egy készülék pillanatnyi teljesítménye önmagában még nem árulja el, mennyivel növeli a havi számlát.

A különbség a watt (W) és a kilowattóra (kWh) között van. A watt azt mutatja meg, hogy egy eszköz adott pillanatban mekkora teljesítményt vesz fel. A kilowattóra az idő alatt felhasznált energiamennyiséget jelöli. A számlán elsősorban az utóbbival találkozunk.

Így lesz a wattból havi költség

Egy egyszerű becsléshez a teljesítményt kilowattra váltjuk, majd megszorozzuk a használat óráinak számával:

Fogyasztás (kWh) = teljesítmény (W) ÷ 1000 × üzemidő (óra)

Ha például egy 10 wattot fogyasztó router napi 24 órában működik, harminc nap alatt körülbelül 7,2 kWh áramot használ el. A várható költséget úgy kapjuk meg, hogy ezt megszorozzuk az adott fogyasztásra érvényes, bruttó kilowattóránkénti árral.

A képlet könnyen alkalmazható, de nem minden készüléknél elegendő a címkén szereplő teljesítményből kiindulni. Egy légkondicionáló vagy hűtőszekrény energiafelvétele működés közben változhat, és nem feltétlenül üzemel folyamatosan a névleges teljesítményén. Ilyenkor a több napon át mért kWh-adat hasznosabb, mint egyetlen pillanatnyi wattérték.

Melyik készülék mennyit jelenthet egy hónapban?

Az alábbi táblázat szemléltető példa. A használati idő és a teljesítmény feltevés; a havi költség kiszámításakor példaként számoljunk 36 Ft-os kWh-árral. A tényleges fogyasztás készülékenként, a fizetendő összeg pedig a számlázási feltételektől függően eltérhet.

A táblázatból látszik, miért nem mindig a sokat emlegetett készenléti fogyasztással érdemes kezdeni a takarékoskodást. Egyetlen, folyamatosan 3 wattot felvevő eszköz havi költsége ebben a példában csekély. Egy hosszabb ideig használt, nagyobb teljesítményű berendezés fogyasztása viszont már érdemben látszódhat a számlán.

A klíma jó példa arra, miért fontos a mérés. Az áramfelvétele a beállított hőmérséklettől, a külső hőségtől, a lakás adottságaitól és a használat módjától is függ. A ProfitLine klímahasználat és villanyszámla kapcsolatáról szóló cikke további szempontokat ad a hűtési költség mérlegeléséhez.

Mit tud megmutatni egy fogyasztásmérős okoskonnektor?

Egy ilyen konnektor különösen a hagyományos hálózati csatlakozóval működő eszközöknél praktikus. Megnézhetjük vele például egy számítógép, televízió, páramentesítő vagy más háztartási készülék fogyasztását. A megfelelő modellt kiválasztva egyes eszközök távolról is kapcsolhatók, illetve időzíthetők.

Vásárlás előtt azonban érdemes ellenőrizni a konnektor megengedett terhelését és a csatlakoztatni kívánt berendezés követelményeit. Nagy teljesítményű készüléknél nem elég annyit tudni, hogy a dugó beleillik az aljzatba. A falba kötött berendezések fogyasztásának vizsgálatához pedig más mérési megoldásra lehet szükség.

A legjobb eredményt akkor kapjuk, ha nem csupán néhány percig figyeljük a kijelzőt. Mérjünk legalább több jellemző használati napot: egy hétköznap és egy hétvége eltérő képet adhat. Ha egy készüléket évszakonként másképp használunk, a nyári mérésből ne következtessünk automatikusan az egész évre.

Hogyan számoljuk ki a saját áramárunkkal?

A táblázatban szereplő 36 Ft/kWh csak arra szolgál, hogy a számítás követhető legyen. Magyarországon a tényleges elszámolásnál számít az árszabás, a felhasználási hely és az is, hogy a fogyasztás mekkora része esik a kedvezményes mennyiségbe. Az MVM tájékoztatása szerint a lakossági fogyasztóknak évi 2523 kWh villamos energia jár kedvezményes áron, az elszámolás részletei pedig a számlázási módtól is függnek.

Ezért egy új készülék várható költségénél különösen fontos megnézni, hogy a háztartás jelenlegi fogyasztása mellett annak többletfogyasztása milyen áron számolódhat el. A mért kWh-mennyiség forintosításához használható a SzámoldKi.hu lakossági áramár-kalkulátora, amelyben az árszabás és az elfogyasztott mennyiség is megadható. A végeredményt érdemes összevetni a saját villanyszámla adataival.

Mikor takarít meg pénzt az automatizálás?

Az időzítés akkor segít, ha egy valóban felesleges működési időt szüntet meg. Például kikapcsolhatja azokat a nem létfontosságú eszközöket, amelyeket a háztartás rendszeresen bekapcsolva felejt. A mért adatokból az is kiderülhet, hogy megéri-e ezzel foglalkozni: ha a készülék alig fogyaszt készenlétben, a várható megtakarítás is szerény lesz.

Érdemes külön kezelni a kényelmet és a pénzügyi megtérülést. Egy okoskonnektor akkor is hasznos lehet, ha távolról szeretnénk ellenőrizni egy készülék állapotát, de az ára nem feltétlenül térül meg gyorsan az elmaradó áramfogyasztásból. A számításhoz először mérjük meg a korábbi fogyasztást, majd nézzük meg, mennyi kWh marad el az új beállítással.

Az automatizálást a készülék rendeltetéséhez is igazítani kell. A router, a hűtőszekrény vagy egy biztonsági eszköz rendszeres áramtalanítása kellemetlenséget, hibás működést vagy adatvesztést okozhat. Az okosotthon értéke éppen abban áll, hogy a megfelelő eszközt a megfelelő időben vezéreljük.

Először mérjünk, utána vásároljunk

Egy energiahatékonyabb készülék, egy okoskonnektor vagy egy összetettebb otthoni vezérlés kiválasztása előtt érdemes három adatot összegyűjteni: mennyi a jelenlegi fogyasztás, mennyibe kerül a felhasznált áram, és mennyit tudunk reálisan megtakarítani. Így egy új eszköz ára összevethető a várható havi előnnyel.

Az okosotthon tehát nem attól lesz takarékos, hogy minden készülékhez alkalmazás tartozik. Attól válhat azzá, hogy láthatóvá teszi a fogyasztást, segít felismerni a felesleges használatot, és adatok alapján lehet dönteni a következő fejlesztésről.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!