Szélessávú internetezés – mi a helyzet külföldön és itthon?

Elsőként San Diego-ban haladta meg a broadband felhasználók száma a narrowband (keskenysávú) internetezők mennyiségét (az összes, ISP-k által kínált szolgáltatásokat használók 52 százalékát teszi ki az első csoport). Ezzel ez a város lett az Egyesült Államok szélessávú Internet-hozzáféréssel leginkább ellátott területe, áll a ComScore Networks jelentésében. Második helyre Boston jutott, ahol a két felhasználói tábor közel egyméretű – az idő azonban a broadband internetezőknek kedvez. Harmadik helyen a magyarországnyi lakossal bíró New York áll: itt az összes Internet-előfizető 49 százaléka használja ki a nagyobb sávszélesség előnyeit.

A fenti trendek ellenére az amerikaiak többsége (64 százalékuk) még mindig a dialupos, azaz a modemes Internet-csatlakozást preferálja, ha internetezésről van szó. A trend azonban az, hogy a narrowband előfizetők mennyisége az összes ˝világhálós amerikai polgár˝ táborát tekintve folyamatosan csökken. A szélessáv elsődleges hajtóereje az USA-ban az egyre éleződő konkurenciaharc – a két, egymással ˝szembenálló˝ technológia jelenti a választóvonalat. A DSL és a kábelmodemes előfizetések közül egyelőre ez utóbbi áll jobban (63%), elterjedtségét tekintve; annak ellenére, hogy általában egy ilyen Internet-hozzáférés havidíja magasabb. Ennek oka az, hogy a kábelmodemes előfizetők nagyobb sávszélességet is kapnak, mint a DSL technológia hívei.

Hiába azonban a nagy versenyhelyzet, a szélessávú tartalmak egyre nagyobb számban való megjelenése, az USA leszorulni látszik a világelső helyéről. Amint azt korábban megírtuk, Kína már vezet a szélessávú internetezés tekintetében – a DSL-előfizetések tekintetében. A DSL Forum jelentése szerint ugyanis Kína a tavalyi év végére 10,95 millió előfizetővel átvette a vezetést a DSL-lel leginkább ellátott országok listáján. Mindezt úgy volt képes elérni, hogy a fenti eredménybe a hong kongi előfizetőket (akik pedig a kommunista állam egyik legfejlettebb régiójához tartoznak) bele sem számították. Második helyen Japán áll, s az USA ˝csak˝ a harmadik helyig jutott.

A hazai helyzet

A hazai helyzet jóval szerényebb, ha a szélessávú Internet-előfizetéseket használók számát nézzük. A fenti szolgáltatást arányaiban tekintve azonban Magyarország legtöbb régióbeli társát megelőzi – szeretett országunkban ugyanis tavaly 200 százalékkal nőtt a broadband előfizetők tábora, aminek eredményeként már minden harmadik magyar internetező szélessávú hozzáférésen keresztül tekint ki a világra. A Matáv a napokban jelentette be, hogy idénre további 100 ezer új ügyfélre számít. Ezenfelül érdemes megemlíteni az Invitel és az Ericsson múlt hónapban bejelentett költséghatékony megoldását, mely a szélessávú hálózat előnyeit kínálja az olyan kistelepüléseknek is, ahol más technológiával nagyon gazdaságtalan lenne a broadband internetezés biztosítása. Az Ericsson Ethernet DSL Access technológia egészen kicsi, 10 – 12 előfizető kiszolgálására alkalmas dobozokból épül fel, ugyanakkor szinte korlátlanul bővíthető.