Vezetékes- és mobilkommunikáció – intimitás és nyilvánosság határán

A nyilvános és intim szféránk elhatárolását szinte az összes telekommunikációs, infokommunikációs eszköz használata megköveteli. Vajon hogyan befolyásolja életünket, társas érintkezésünket a telefon- és internethasználat? – erről beszélgettünk Dr. Pléh Csaba pszichológussal, a BME Kognitív Tudományi Központjának vezetőjével.

A mai generáció már el sem tudja képzelni az életet telefon nélkül. Jól mutatja ezt a statisztika is: a Szonda Ipsos kutatásai szerint a háztartások 73 százaléka rendelkezik otthoni vezetékes telefonnal. Ez hozzávetőlegesen 2,8 millió vezetékes telefonnal rendelkező háztartást jelent Magyarországon. Azok sem maradnak el sokkal, akik nem a hagyományos telefont választják: a háztartások 66 százalékában használ legalább egy háztartástag mobiltelefont. Sokak számára meglepő lehet, hogy a két tábor mekkora átfedést mutat: a mobillal rendelkező háztartások 63 százaléknak van vezetékes telefonja is! Vagyis a vezetékes és a mobiltelefon egymás mellett él, funkcióiban kiegészíti, nem pedig kizárja egymást.

Telefonok és embertípusok
Vajon állhat-e az eszközválasztás hátterében pszichológiailag meghatározható ok? Köthetők-e asszociációk a vezetékest és a mobilt használókhoz? Pléh Csaba, a BME Kognitív Tudományi Központjának vezetője szerint tanulmány nem készült a választást megvilágító lelki különbségekről, eltérő személyiségjegyek létezéséről. Az eszközhasználat célja mindenképpen elkülöníthető.

˝Számos olyan téma van, melyet komolysága, a csak-telefonnal-foglalkozás, és az ezáltal sugallt »leülés« révén sokkal inkább vonalas telefonon beszélünk meg. Hivatali dolgainkat, személyes közlendőinket, így például rokonunk súlyos betegségét gyakrabban intézzük vezetékes vonalról˝.

˝Valószínű, hogy a mobil terjedésével kialakul egy olyan elvárásrendszer, ha úgy tetszik etikett, mely a témaválasztáshoz rendeli az eszközhasználatot. Ugyanakkor vannak olyan közlési szokásaink, melyek áttörnek a technikai közegen. Az emberi kapcsolatok három sávja az intim, a közeli, így gyakorlati kapcsolatokon alapuló osztálytársi-munkatársi, valamint az ismerősi réteg hármassága ugyanúgy megjelenik az internet- vagy telefonhasználat szokásaiban, mint a köznapi, szemtől szembe való kommunikációban˝.

˝Gondoljunk csak arra, kinek írunk, vagy kit hívunk fel pusztán azért, hogy éreztessük, ő mindig fontos számunkra˝ – érvel dr. Pléh. A vezetékes kommunikáció biztos támpont ahhoz, hogy valakit évek múlva is ott lehet elérni, mint korábban. Érdekes szempontból közelíti meg ezt a kérdést a pszichológus: ˝A mai kommunikációs technikák izgalmas kérdése, hogy hogyan teszik tértől és időtől függetlenné a hozzáférhetőséget. Ebben már a telefon megjelenése óriási változást hozott, hiszen áthidalta a távolságot. De akkor még mindig tudtuk, hogy hol van a beszélgetőpartnerünk. Az internet egy új lépés, hiszen ma már elvárjuk, hogy valaki bárhol is van, még aznap válaszoljon e-mailjeinkre. Sokszor külön tisztáznia kell, hogy nem tud érdemben válaszolni, mert nincs az íróasztalánál. A mobil eszközök egy újabb lépést jelentenek ebben a már nem csak távolságtól, hanem tértől való függetlenségben˝.

Néha ki kell tudni kapcsolni!
A szakember egyetért azokkal, akiknek néha már elegünk van az állandó elérhetőségből: ˝Sokszor érzi is az ember, hogy az állandó kommunikációs hozzáférhetőség szükségessége idői feszültséget teremt. Néha szeretnénk ˝kikapcsolni˝ magunkat, hogy egy ideig ne legyünk hozzáférhetőek˝.

Korábban a mobil, manapság a vezetékes telefonszám számít intimnek. Ez az, amit csak szorosabb ismerősöknek ad meg az ember. Pléh Csaba szerint generációfüggő, ki melyik telefonszámát adja meg az idegeneknek. ˝Egyesek minden létező telefonkönyvben nyilvánossá teszik vezetékes számukat. Vannak azonban, akik a lakásukat tekintik olyan ˝szentélynek˝, ahova még telefonon keresztül is csak a valódi ismerősöket engedik be˝ – vélekedik dr. Pléh Csaba.