Informatikus lennél? Akkor ezt az interjút neked készítettük!

Technokrata: Ha most 18 éves, informatika iránt érdeklődő fiuk lenne, akkor milyen továbbtanulási irányokat ajánlanának nekik?

Pető Borbála: Az informatikán belül rengeteg lehetőség kínálkozik a tanulni vágyó fiataloknak kezdve a „hagyományos” felsőoktatástól a különböző felsőfokú képesítést kínáló intézményeken át a cégek által meghirdetett gyakorlati tanulási lehetőségeket kínáló programokon át.  Meglátásom szerint azok a szakemberek a legkeresettebbek, akik már a tanulmányaik során valamilyen szakmai gyakorlatot szereznek, akár nyári gyakorlat, akár a végzős év során részmunkaidős munka keretében. Mivel az informatikában nagyon hasznos tud lenni a matematikai alapelvek ismerete, ezért olyan továbbtanulási irányt javasolnék, ahol ezekkel az alapokkal meg lehet ismerkedni, akár gazdasági oldalról is.  Mondhatjuk, hogy az informatika világnyelve az angol, ezért a munkahelyi környezetben is kommunikáció képes angol nyelvtudás elengedhetetlen a későbbi boldoguláshoz.

Blazsovszky Katalin: A fenti információkat kiegészítve, nagyon keresett pozíciók az IT-n belül a Fejlesztői munkakörök: Java, .NET, C/C++, ABAP, PHP…. Ezen kívül sok szakembert várnak Network, SAP support/Tanácsadás, Üzleti elemzés, Tesztelés (manuális és automatizált) területre, mindezt megfelelő szintű szóbeli és írásbeli angol nyelvtudással. Nagyon nagy előny az angol mellé a német nyelvtudás is. Kiemelném még a kommunikációs képességet is, nagyon sok IT pozícióban egyre fontosabbá válik a szakmai tudás, nyelvtudás mellett a jó kommunikációs képesség, mely természetesen tanulható, sőt kifejezetten javasolt ennek fejlesztése is. Házon belül a kollégákkal, mind pedig az ügyfelekkel kiemelten fontos a megfelelő kommunikáció, pontos információ átadás, …. Úgymond a soft skill-ek fejlesztése is előtérbe kerül az IT Szakembereknél.

T:  És ha lány?

Pető Borbála: Hogy beszéljen a bátyjával, neki már mindent elmondtam :). Viccet félretéve, az egyetlen különbség, amit ezen a téren a hölgyek és az urak között tapasztalok, hogy sokkal kevesebb a hölgy ezen a pályán, ezért keresettebbek is. A cégek törekszenek a nemek egészséges arányára a szervezeten belül, ezért mindig szívesen veszik a férfiak által dominált IT pozíciókra a lányok érdeklődését. Bizonyos cégek külön programot indítanak gimnazista korú lányoknak, hogy a lehető leghamarabb becsatornázzák őket az IT világba.

Blazsovszky Katalin: Tesztelői, SAP tanácsadói, IT Manageri pozíciókban több hölgy dolgozik, mint a többi IT pozícióban, de érdemes a fejlesztői vonalat is kipróbálni, vannak ingyenes online alap kurzusok is, ahol bele lehet a szakmába kóstolni. Óriási igény van az IT szakemberekre, jó angol nyelvtudással, gyakorlatilag pillanatok alatt állást talál a szakember, és ebben a nehéz piaci helyzetben, magas munkanélküliség mellett az IT egy kiugrási lehetőség mind az embernek, mind pedig az országnak! Óriási lehetőségek vannak szakmailag és anyagilag is. Az IT a jövő, lassan mindent átsző, mindennel összefügg, ezt a lovat egyszerűen meg kellene lovagolni! Lesarkítva, én azt mondanám, hogy tanuljon minél több ember IT-t és nyelveket.

T:  Tényleg a matematikai logika az, amivel ezen a téren érvényesülni lehet? Matematika nélkül jobb agyféltekésen, humán beállítottsággal például grafikusként például lehet boldogulni, nem?

Pető Borbála: A matematikai tudás hasznos – főleg a programozásban – de nem elengedhetetlen, és ha valakinek nem a matek az erőssége, az sem feltétlenül azt jelenti, hogy akkor kizárólag grafikusként tud boldogulni, feltéve, hogy tud rajzolni. Fontosak a matematikai alapismeretek, például az IT-ban sok minden a kettes  számrendszerre épül, de e fogalmak többségével már az érettségi előtt megismerkedünk. Vannak olyan programozási területek, amelyek erősen kötődnek a matematikához, de az informatika ettől egy sokkal tágabb és szélesebb világ, számos egyéb területe van, ahol bárki érvényesülhet, például üzemeltetés, tesztelés, adatbázisok, üzleti intelligencia, projekt menedzsment,  IT biztonság, vállalatirányítási rendszerek.

Blazsovszky Katalin: Egyetértek Borkával, sok esetben a józan, paraszti ész, logika is nagy előny a megfelelő szakmai tudás mellett a változatos IT pozíciókban, nem mindenhez kell a hard core matek. Itt meg kell említenem, hogy sokszor jelzik a Szakemberek felénk, hogy őrületesen sok matekot kellett tanulniuk a főiskolán, egyetemen, aminek a fele mondhatni nem volt hasznos, használható, gyakorlatilag „felesleges” volt. Érdemes akár egy tanfolyamot, online tanfolyamot elvégezni, ezek sok esetben gyakorlatias, jól felépített, erős matek mentes tanfolyamok, és bele lehet kóstolni az IT-ba. Fontos az önképzés is, az internet világában ez már rendkívül egyszerű, az nem talál hasznos infót, aki nem keres. Elengedhetetlen a jó angol nyelvtudás, az IT nyelve egyrészt, másrészt rengeteg hasznos információhoz juthatunk, ha angolul is tudunk.

T: Megfigyelhető-e bármilyen ország-, vagy kontinens-szintű centralizáció az informatikusok felszívóképességét illetően?

Pető Borbála: Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején volt megfigyelhető, hogy a globális vállalatok igyekeznek az üzletet támogató – többek között – informatikai tevékenységüket minél inkább centralizálni, ebben a távol-keleti országok jártak élen (például India). Mára ez a tendencia lelassult, sőt egyre inkább vissza- fordulni látszik. A vállalatok felmérték, hogy a modern informatikai eszközök ellenére a földrajzi távolság és a kulturális különbségek gyakran magasabb közvetett költségekkel járnak, mint az outsourcing közvetlen költségmegtakarításai. Mára az a tendencia látszik, hogy a vállalatok számára magasabb értékkel bíró funkciókat inkább lokálisan tartják meg, így nem tudnak kialakulni földrajzilag jól elhatárolható IT központok. India felismerte a kiugrási lehetőséget, és továbbra is élen jár az IT-sok képzésében, és komoly tényezőnek számít az IT szakemberek kibocsátásában. Magyarországon több olyan IT központ létesült, és létesül a mai napig, ahova tapasztalt informatikai szakembereket keresnek (fejlesztők, tesztelő, üzemeltetők, ERP Tanácsadók), mivel a nemzetközi megítélésünk az, hogy itt jól képzett (főiskolát, egyetemet végzett), nyelveket beszélő, tapasztalt szakemberek találhatóak reálisabb bérigénnyel a nyugat-európai társaikhoz képest. A helyzet ennél árnyaltabb, több felmérés szerint a magyar IT álláspiac komoly szakember hiánnyal küzd, több ezerre tehető a betöltetlen állások száma. A munkaerőpiac sokkal több szakembert lenne képes “felszívni”, mint amennyi rendelkezésre áll.

Blazsovszky Katalin: Itt visszautalva a hölgyekre, ha több hölgy választaná az IT-t, mint szakmát, segítene az IT szakember hiány csökkentésében, emellett pedig az országnak fel kell ismernie, hogy nem csak, hogy rendkívül érdekes szakma az IT, hanem kiugrási lehetőség, tehát minél több hölgy és úr tanuljon IT-t. Célpont lett Közép-Kelet Európa, jó a híre a magyar IT szakembereknek, és, ha adott esetben nem minden új technológiával van tisztában a magyar szakember, fejlődőképes, nincsenek óriási kulturális különbségek, viszont a költségek még mindig alacsonyabbak a nyugati költségeknél, tehát költséghatékonyabb.

T:  Igen népszerűek mostanában a startupok, lassan mindenki – akinek van egy épképzláb ötlete – startupnak hívja magát. Mit tanácsolna azoknak, akiknek informatikai téren vannak ötletei? Tényleg el kell mondani mindenkinek?

Pető Borbála: A jó ötlet még nem feltétlenül jelent gazdasági sikert is egyúttal. Remek példák állnak előttünk (LogmeIn, Ustream, Prezi), azonban ha megnézzük alaposabban ezeket a vállalkozásokat, mindegyik életében megjelenik egy tőkeerős befektető, akik a kezdeti lelkesedés után a mindennapi működéshez szükséges anyagi hátteret biztosítja és finanszírozza az első évek kemény munkáját. A startup mindig izgalmas, de a benne dolgozóktól nagyon komoly elkötelezettséget, munka- és energia befektetést kíván meg, főleg az első években, amikor a vállalkozás jó esetben csak eltartani képes magát. Mielőtt az ember saját vállalkozásba kezdene, érdemes alaposan mérlegelni a saját és a piaci körülményeket, hogy biztosan tudjuk-e vállalni egy induló vállalkozás terheit, akár éveken át.

Blazsovszky Katalin: Mindemellett pedig fontos a saját maga és vállalkozásának fejlesztése, a jól szervezettség, kapcsolat építés, a tervezés, a stratégia váltás, ha szükséges, és ennek felismerési képessége.

Pető Borbála: Az ötletek jogi védelmére pedig ma már számos magyar és uniós eszköz áll rendelkezésre, ezeknek mindenképpen tanácsos előre utána járni.

Blazsovszky Katalin: Mindezek mellett természetesen óvatosan kell eljárni azzal kapcsolatban, hogy az ötleteinket kinek  meséljük el.

T:   Mit tanácsolna a vállalkozó kedvű fiatalok számára? Hogyan válasszák meg üzlettársaikat, munkatársaikat? Tényleg igaz az a mostanság sokat hallott állítás, hogy a lényeg az, hogy valaki normális értékrendű, pozitív szemléletű és okos legyen, a többi – szakmai dolgok – megtanulhatók és elsajátíthatók?

Pető Borbála: Szerintem a kettő együttes megléte a szükséges a sikerhez, illetve még egy fontos dolog: hogy az illető szeresse amit csinál, és legyen elkötelezett a munkája iránt és büszke a közösen elért eredményekre. A rugalmasság és kitartás a mai gyorsan változó világban elengedhetetlen, legyen szó akár technológiáról, akár a munka végzés helyéről és idejéről.

T: Az informatikus legtöbbször azon dolgozik, hogy a technológiával egyszerűsödjenek a munkafolyamatok, kvázi minél kevesebb “hagyományos” emberi erőforrás szükségeltessen egy adott feladat megoldásához. Nem öngyilkosság ez az informatikusok részéről? Egyszer csak helyettük is majd egy script ír programokat automatikusan?

Pető Borbála: Mivel az informatikusok által használt programokat és eszközöket és emberek fogják használni, így ebből a folyamatból szerintem nem lehet kivenni az embert, mint tényezőt, a gépek nem fogják tudni átvenni a helyünket az élet minden területén (bár számos ilyen víziót ismerhetünk Hollywoodnak hála, például Terminátor vagy a Mátrix filmek). Az IT teljesen átszövi a mindennapjainkat, kezdve az okos telefonoktól, a ma már szinte minden háztartásban jelen lévő számítógépeken át a nagyvállalatok összetett és bonyolult informatikai rendszeréiig. De ma már a hűtőgépünket vagy a mosógépünket is apró számítógépes programok vezérlik. Egy ilyen “digitalizált” világban mindig szükség lesz olyan szakemberekre, akik “beszélik ezeknek az eszközöknek a nyelvét”, hiszen ma már egy izzót sem egyszerű kicserélni a kocsinkban, és gyakran a szervizben nem alkatrészt cserélnek, hanem szoftvert frissítenek az autón 🙂

T: Milyenek a magyar informatikusok? Van bármilyen rangsor országok között kompetencia-, vagy egyéb alapon? Hol helyezkedünk el, az élmezőnyben? Van-e bármilyen megfigyelhető tendencia az elmúlt éveket illetően?

Pető Borbála: Magyarországon több olyan IT központ létesült, és létesül a mai napig, ahova tapasztalt informatikai szakembereket keresnek (fejlesztők, tesztelő, üzemeltetők, ERP Tanácsadók), mivel a nemzetközi megítélésünk az, hogy itt jól képzett (főiskolát, egyetemet végzett), nyelveket beszélő, tapasztalt szakemberek találhatóak reálisabb bérigénnyel a nyugat-európai társaikhoz képest. A helyzet ennél árnyaltabb, több felmérés szerint a magyar IT álláspiac komoly szakember hiánnyal küzd, több ezerre tehető a betöltetlen állások száma. A munkaerőpiac sokkal több szakembert lenne képes “felszívni”, mint amennyi rendelkezésre áll. Tapasztalataim szerint a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalokhoz lassan kezd eljutni az üzenet, hogy legalább középszintű idegen nyelvismeret nélkül, és már az egyetem alatt megszerzett piacképes tudás nélkül ma már nem lehet érvényesülni még ezen az erősen keresleti IT munkaerőpiacon sem. Ez egy igen lassú folyamat még mindig.  Sajnálatos tény, hogy a munkáltatók nem nyitottak a tapasztalt, nagy múltú szakemberek irányába, kivéve ha valamilyen vezetői vagy menedzseri pozícióról van, bár itt is inkább a középkorúak preferáltak. Míg egy pályája elején járó szakembernek vannak lehetőségei arra, hogy új technológiákat tanuljon, vagy pár év munka után más technológiai irányba váltson, ez a lehetőség nem nyílik meg a seniorabb korosztály számára. Pedig az általuk sok-sok év alatt felhalmozott tudás és munkatapasztalat komoly érték, mely éppen hogy előnyt kellene hogy jelentsen, nem pedig hátrányt.