Okosotthonok az energiatakarékosság jegyében

Okosotthon alatt lényegét tekintve egy olyan automatizált lakást értünk, amelyet igényeink szerint alakíthatunk. Minden háztartás tele van gépekkel és elektromos berendezésekkel, ráadásul minden egyes darabhoz külön kapcsoló vagy távirányító tartozik.

Az okosotthon elvégzi helyettünk működtetésüket, pontosabban külső emberi beavatkozás nélkül irányítja az egyes elektromos berendezéseket. Egy klasszikus háztartásban a külön-külön működő berendezések között az okosotthon – angolul Smart Home – egy központi egység által felügyelt összehangolt kapcsolatrendszert valósít meg.

Felépítés és a rendszer alkotóelemei

Az okosotthonok három legfontosabb eleme közül az energiaszabályozást szintén a költséghatékonysági és környezettudatossági szempontok ösztönözték. Az okosotthon rendszere ugyanis felméri, majd szabályozza a lakók fogyasztását. A rendszernek legalább ennyire lényeges eleme  a lakásban élők biztonságára ügyelő, valamint az illetéktelenek bejutását figyelő biztonságtechnika, illetve az a tulajdonsága, hogy „alakítható”. A rendszer ugyanis képes a betanított feladatok elvégzésére.

Mégis, hogyan néz ki a gyakorlatban?

A fentiekből is kitűnik, hogy az okosotthon egy igen összetett beépített rendszer, aminek az irányítása és működtetése a tulajdonos kezében van. Az irányítórendszer lehet egy laptop, egy tablet, sőt még egy megszokott hagyományos fali kapcsoló is. A legújabb fejlesztések esetében már egy okostelefon is alkalmas arra, hogy vezéreljen egy ilyen automata rendszert, ám ehhez szükséges olyan, az intelligens otthon működtetését végző alkalmazások letöltése is, amelyek használata előtt egyebek mellett például a hozzáférési adatok megadását is el kell végeznünk.

Modern építőipari berendezések is a rendszer elemei

Az okosotthonok hatékonyságát segítik az olyan modern építőipari megoldások is, mint például az elektromos és napelemes tetőtéri ablakok.

Ezek a rendszerek akár egy érintőképernyős megoldással is irányíthatóak, így akár minden ablak nyitható és zárható egyetlen helyről, vagy akár előre beprogramozott rendszer szerint. Sőt továbbfejlesztett verziói okosalkalmazással, vagy éppen az időjárási feltételektől függően is irányíthatóak.

Több élethelyzetben is megéri!

Az okosotthonok rendszerével ismerkedők közül a legtöbben felteszik maguknak a kérdést: milyen esetekben éri meg a rendszert kiépíteni? A mérnökök az új építésű házak vagy lakások esetén akkor javasolják a szisztéma kiépítését, ha az legalább három elemet automatizál, legyen szó a fűtésről, klímaberendezésről, szellőztetésről, árnyékolásról, világításról vagy éppen öntözésről. Már meglévő ház esetén akkor is elgondolkodtató az okos otthon kialakítása, ha egyrészt nagyon nagy az ingatlan energia fogyasztása, és tulajdonosként törekszünk annak racionalizálására, másrészt szeretnék – például hétvégi ház vagy nyaraló esetén – távvezérlést megvalósítani.

Fűtésnél éri meg igazán

Az okosotthon a legtöbb ingatlantulajdonos számára azért kiemelten vonzó lehetőség, mert teljesen alkalmazkodik a lakók igényeihez és kívánságaihoz. A legnagyobb energia-megtakarítást mindenekelőtt az ingatlan fűtési rendszerén keresztül érhetjük el, amely igaz mind a hagyományos földgáz alapú, mind az alternatív energiát felhasználó fűtési rendszerekre. Nem kevés megtakarítás érhető el például a helyiségenkénti fűtésszabályozással, elég ha arra gondolunk, hogy automatizált fűtéssel nem szükséges minden helyiséget egyszerre fűteni.

Áramellátás és energia-megtakarítás

A lakás fény és energiaforrásainak automatikus, esetleg távolról irányítható kapcsolási lehetőségével szintén sok elektromos áramot spórolhatunk meg. Az okosotthonokban nem marad felkapcsolva a villany, nem marad töltőn a telefon, amelyek ellenkező esetben mind-mind energiát fogyasztanak.