Bürokratikus akadály a gyors ütemben terjedő mobilfizetési szolgáltatás előtt

A szélessávú internet-penetráció és a lefedettség közt mutatkozó jelentős különbség keresleti és kínálati okokkal egyaránt magyarázható. Elemzők azzal is egyetértenek, hogy a magyar információs társadalom fejlesztése jelentős tartalékokkal bír, különösen a generációs és a földrajzi olló zárásával. A problémák azonosítását követően meg kell határozni a lehetséges megoldásokat is. Az IVSZ távközlési tagozatának álláspontja szerint a legfontosabb teendők:

1. A mobil infrastruktúra fejlődésének támogatása

Ezen belül egyfelől sürgős teendő a frekvenciahasználati díjak jelenlegi rendszerének átfogó, teljes reformja.

Nem átlátható a jelenlegi frekvenciaárazási rendszer logikája sem az egyes frekvenciasávok egymás közötti viszonylatában, sem a díjfizetés közgazdasági indokait illetően.

A frekvenciadíjak jelenlegi rendszere ellehetetleníti a további beruházásokat és meggátolja a mobil szélessáv eljuttatását a felhasználókhoz

A rendszer ezenfelül nem technológiasemleges és így nem felel meg az Európai Unió elvárásainak sem

A díjak abszolút és az árbevételhez mért relatív súlya jelentősen meghaladja az európai összehasonlító értékeket és azok átlagát, ezért az ország versenyképességének javítása érdekében fontos lenne a frekvenciadíj-számítás rendszerének teljes átalakítása, illetve az ez alapján fizetendő díjak nagyságának fokozatos csökkentése.

A frekvenciadíj jelenleg a mobilszolgáltatókat sújtó speciális adóként működik, ehelyett azt a fejlődés szolgálatába kell állítani

Az éves frekvenciadíj-tömeg fokozatos csökkentése révén, a kormány vállalkozásokra vonatkozó adócsökkentési terveivel összhangban, elérhető lenne, hogy a szolgáltatókat sújtó ezen speciális adónem a nemzetközi átlagos szintre csökkenjen.

Másfelől megújított spektrumstratégiára van szükség a jelenleg és jövőben rendelkezésre álló spektrumkészletek (E-GSM 900, digital dividend, 2,6 GHz) hatékony felhasználása érdekében. Fontos teendő ezen a témakörön belül a 900 MHz-es sáv megnyitása a szélessávú szolgáltatások számára:

A tavaly elfogadott, módosított GSM-direktíva hazai implementálása kiemelt fontosságú a szélessáv terjedése szempontjából

A sávot teljes egészében polgári célú felhasználás számára kell biztosítani, szükség van a nem polgári célú használat megszüntetésére

Biztosítani kell minden feltételt (például nemzetközi frekvenciakoordináció) ahhoz, hogy az E-GSM sáv minél hamarabb polgári célú használatba adható legyen

2. Szélessávú állami programok az ország felzárkózása érdekében

Az IVSZ a szélessávú szolgáltatások terjedése érdekében fontosnak tartja az állami szerepvállalást mind a keresleti, mind a kínálati oldalon

Keresleti programok: az IVSZ fontosnak tart minden olyan állami kezdeményezésű programot, amely élénkíti a szélessávú szolgáltatások iránti keresletet, így segíti

a digitális írástudás fejlesztését,

az elektronikus ügyintézés, e-kereskedelem terjedését

a háztartások, illetve a vállalkozások számára a szélessávú interneteléréshez jutás lehetőségeit (it-eszközök, internet-előfizetési díjak támogatása stb.)

Kínálati programok: az IVSZ fontosnak tart minden olyan állami kezdeményezésű programot, amely javítja a szélessávú infrastruktúra fejlesztését

Így a technológia- és versenysemleges infrastruktúra fejlesztését a szélessávú hálózatokkal le nem fedett területeken, amelynek fontos eleme lehet egy nemzeti hálózat megvalósítása – természetesen összhangban a piaci fejlesztésekkel

Ezenfelül további ösztönzőt jelent a fejlesztési adókedvezmény rendszerének átalakítása, valamint a 2013-ig rendelkezésre álló EU-források hatékony kihasználásának reformja

3. Piaci információs rendszer

Az IVSZ álláspontja szerint létre kell hozni egy olyan piaci információs rendszert, amelyet mind az állam, mind a piac, mind pedig a civil szféra egységesen elfogad. Ez a rendszer biztosítaná a hazai információs társadalom egységes mérőrendszerét, megelőzve ezzel az elmúlt években tapasztalt, az árakkal, lefedettséggel, minőséggel kapcsolatos vitákat.

4. Az iparágat sújtó bürokrácia csökkentése

Álláspontunk szerint a hazai közigazgatási intézmények működését meghatározó jogszabályokban, illetve azok gyakorlati alkalmazásában ma több olyan elem is található, amely indokolatlanul nehezíti meg a hírközlési szolgáltatók napi működését.

Általánosan fontosnak tartjuk, hogy a hatósági eljárásokban mihamarabb teljeskörűen megvalósuljon az elektronikus ügyirat-kezelési lehetőség, valamint létrejöjjön a hatósági díjak elektronikus fizetésének rendszere.

Kiemelt fókuszok:

Közbeszerzési szabályok egyszerűsítése

A közbeszerzési eljárások ma véleményünk szerint indokolatlanul bonyolultak

Hatósági, közigazgatási adatkérések ésszerűsítése

Az adatbekérések éves szintjének csökkentése és hatékonyabb időbeli elosztása szükséges

Állami, hatósági eljárások ésszerűsítése

A nyomvonalas hírközlési létesítmények nem átlátható építési engedélyezési eljárási szabályai nem támogatják az infrastrukturális fejlesztéseket (önkormányzatonként eltérő gyakorlat, hosszú vagy nem létező elintézési határidők, túldokumentáltság, területi illetékességből adódó eltérő eljárási folyamatok jellemzik az engedélyezési eljárást).

Sok indokolatlannak tűnő szabály van ma, ami nehézzé teszi a szolgáltatók működését (ilyen például az üzletszabályzat és az ÁSZF előzetes bejelentésének kötelezettsége).

5. A pénzforgalmi törvény módosítása

Az EU pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvének hazai implementálása és annak jogalkalmazók általi jogértelmezése túlzottan szigorú és az irányelv szándékaival ellentétben ellehetetlenítheti a jelenleg gyors ütemben terjedő mobilfizetési szolgáltatást, arra kényszerítve a hazai mobilszolgáltatókat, hogy profiljuktól teljesen idegen pénzforgalmi szolgáltatóvá válva nyújtsák a törvény által biztosított, 2011 áprilisáig tartó átmeneti időszak után a szolgáltatást.

A mobilfizetések mind az egyedi tranzakciók értékét, mind a limitált havi összes kifizetést tekintve elhanyagolható kockázatot jelentenek a normál pénzforgalomhoz képest, ennek megfelelően aránytalan, hogy ezeket a szolgáltatásokat hasonlóan szigorú előírások szabályozzák, mint az általános pénzforgalmat.

A mobilfizetés az eddig megvalósult formái tekintetében minden esetben hozzáadott értéket jelent a felhasználónak az adott szolgáltatás (például autópálya-matrica megvásárlása) esetén, olyan kényelmi többletet, amely más fizetési mód esetén nem jelentkezik.

Mindezek miatt indokolt a pénzforgalmi törvény olyan tartalmú pontosítása és szükség esetén módosítása, amely – bizonyos feltételek mellett – kivonná a törvény hatálya alól a jelenleg is működő, illetve jellegében hasonló mobilfizetési szolgáltatásokat.

Megfelelő törvénymódosítás lehetne például az a változtatás, amely azon (valamely meghatározott összeghatárral jellemezhető) kis összegű, elektronikus hírközlési eszközzel lebonyolítható fizetési tranzakciókat, amelyeknél a fizetés nemcsak egyszerűen fizetési tranzakció lebonyolítását jelenti, hanem (elsősorban) annak megvalósulási módja miatt értéknövelt, egyfajta, az “alapszolgáltatást” kiegészítő szolgáltatási elemmel együtt nyújtott szolgáltatásként nem tekinti a törvény hatálya alá tartozónak.