Nagyon gyors lesz az új Internet Explorer

Nagy rákfenéje a redmondi böngészőnek, hogy elképesztően lassú: az oldalak megnyitása, JavaScript futtatása többször annyi ideig tart rajta keresztül, mint nyíltforrású riválisain, a Firefoxon és a Google Chrome-ján. Ennek ellenére a Microsoft az IE6 után nem igazán tett jelentős fejlesztéseket a tempó növelésén: kis malíciával az IE7 és az IE8 a lajhárok ajánlásával készült…

Ennek azonban végre vége lesz – Redmond tegnap demózta, mire lesz képes a böngésző kilencedik generációja, és úgy tűnik, összekapta magát a szoftveróriás. Stephen Sinofsky, a Windows és Windows Live részleg elnöke elárulta, hogy egyelőre csak három hete dolgoznak komolyabban a programon, így egyhamar nem várható kész termék belőle, de azért már most is ígéretesnek tűnik a browser. Egyrészt a már fent említett sebességproblémát szüntetheti meg (vagy legalábbis mérsékelheti) az új kiadás: míg a nyolcadik generáció kb. 8-10-szer lassabb JavaScript megjelenítésben a Firefoxhoz képest, a kilences, ha nem is lesz pariban a Tűzrókával, nagyon meg fogja közelíteni annak teljesítményét.

Másrészt számos olyan standardot is támogatni fog az IE9, amit eddig nem, vagy nem megfelelően. Ide lehet sorolni például a HTML 5-öt; a standarok révén pedig az eddig csapnivalónak mondható eredmény Acid 2 teszt alatt ugrásszerűen javulhat. Az egyelőre „nagyon-alfa” állapotban levő böngésző például 20-ról 32-re javította ezt az értékét alig háromhétnyi programozást követően.

Emellett hardveres gyorsítást is kap Direct Write és Direct 2D alatt. Ennek révén gyorsabbá válik a betűk és a szöveges animációk megjelenítése; anélkül, hogy ehhez a site-oknak maguknak meg kellene változniuk. A demó szerint a Bing Maps 13-14 frame-et volt képes megjeleníteni másodpercenként egy térképről alapállapotban. Azonban amint bekapcsolták a hardveres gyorsítást, a tempó felugrott másodpercenként 60 képkockára.

Ideje is a sebesség és a kompatibilitás kérdésével foglalkoznia Redmondnak. Az újabb Internet Explorerek ugyan nem szűkölködtek sem biztonsági, sem funkcionalitásbeli fejlesztésekben, ugyanakkor rettenetesen lassúak és sok szabvánnyal inkompatibilisek maradtak. Ennek (is) köszönhetik népszerűségüket az olyan alternatívák, mint a Firefox vagy a Google fejlesztette Chrome.