Connect with us

technokrata

Kevés a hazai piacon a tapasztalt informatikus

Digitális oktatás

Kevés a hazai piacon a tapasztalt informatikus

Kevés a hazai piacon a tapasztalt informatikus

Azzal, hogy a távoli munkavégzés általánosan elfogadottabb lett, mindenki számára megnyílt a lehetőség, hogy otthonról dolgozzon oda, ahova akar.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak Magyarországra jönnek külföldi fejlesztők, hanem jellemzően magyarok ülnek ki nemzetközi csapatokba. Vannak azonban olyan általános trendek a hazai piacon, amik már évek óta érzékelhetők: ilyen például, hogy a többéves tapasztalattal rendelkező szakemberekért versengenek a cégek, és egyes folyamatokat indiaiaknak, ukránoknak szerveznek ki.

Az informatikusok iránti kereslet kétszeresére nőtt Magyarországon – állapította meg az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által végzett, januárban közzétett, átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés, ami az öt évvel korábbi adatokhoz viszonyít. Jó ideje hallani már, hogy informatikusokra mindig is szükség lesz, a szakma nem csak biztos megélhetést, de magas béreket is biztosít.

Ennek ellenére még mindig nincs itthon elég tapasztalt szakember.

A problémával pedig azért is foglalkozni kellene az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint, mert a tartós és növekvő digitális szakemberhiány súlyosan veszélyezteti a nemzetgazdasági és a vállalati szintű versenyképességet. Ma már valamennyi ágazatban a digitalizáció és az innovatív technológiai fejlesztések állnak a fókuszban, de felkészült munkaerő hiányában ezek a fejlesztések elmaradnak, ami a magyar vállalkozásokat (és különösen a hazai kkv-kat), illetve a magyar nemzetgazdaságot egyaránt versenyhátrányba hozza.

A tapasztalt szakemberek hiányoznak leginkább

A kutatás a keresleti és a kínálati oldal elemzése alapján megállapította, hogy az IT-szakértők iránti piaci kereslet még évekig felülmúlja az oktatási rendszer kibocsátását: jelenleg is mintegy 9 ezer informatikai álláshely betöltetlen, miközben egyre nyílik az olló, és a jelenlegi trendek alapján két év múlva akár 26 ezer fő is lehet a különbség a piaci kereslet és a képzési kibocsátás között. Ugyan a különböző képzési rendszerekből (felsőoktatás, szakképzés, OKJ, bootcamp képzések) a következő két évben mintegy 18 ezer új szakember kerülhet ki a munkaerőpiacra, ez még mindig kevés a piac gyorsuló ütemben bővülő igényeinek kiszolgálására.

Laczkó Gábor, a vállalati informatikai rendszereket fejlesztő és üzemeltető Stylers Group ügyvezetője szerint fejlesztő alapvetően egészen sok van a piacon, viszont a tapasztalt szakemberek aránya kisebb.

“A tudás annál értékesebb, minél több projekt tapasztalata, megélt kihívás, probléma van a fejlesztő háta mögött. Arányaiban véve az elmúlt öt évben a bootcamp képzéseknek és az online tananyagoknak a mennyisége megnőtt, ezzel együtt a junior szakemberek száma is. Sokszor emlegetik a hatalmas informatikushiányt a piacon, ami – ha a valós képet nézzük – nem teljesen így van, a lufit egy kicsit túlfújták, van hiány, de nem ekkora. Összességében az arány az, ami nem optimális, senior szakemberekből van jelentősebb hiánya a piacnak”

– mondta el az ügyvezető a 24.hu-nak.

Laczkó szerint Magyarország „egy deep tech országnak” számít, remek mérnök és informatikai beállítottságú szakemberekkel – ez egy külföldön is híres sajátosságunk. Ennek okán szívesen települnek ide külföldi vállalatok, hogy kiépítsék a gárdájukat, szimpatikus ország vagyunk, jó feltételekkel, szakemberekkel – külföldi szemmel nézve. Minél több vállalat jön, annál több munkahelyet teremtenek, amit egy idő után egy kis, véges számú piacon nehéz pótolni.

Már a beugrásért is bónusz járhat

Az ország egyik vezető HR-szolgáltatójának számító WHC munkaerő-közvetítés üzletágának vezetője, Greguss Csaba szerint több tízezer IT-szakembert tudna felszívni a munkaerőpiacról a vállalati szféra, akár azonnal is. Megfigyelhető egy egyre erősödő bérspirál, amivel a szakemberek is tisztában vannak. Szintén említi, hogy a nemzetközi informatikai óriások hazánkban toboroznak, a Magyarországról ellátható fejlesztői, tesztelői feladatokra magasabb, nyugat-európai bérért. Nagy tehát a verseny a tapasztalt munkaerőért.

“Új jelenség az úgynevezett „sign-in bónusz”, amit belépéskor fizetnek az IT-szakembereknek, nem ritkán hét számjegyű összegben azért, hogy az adott munkáltatót még vonzóbbá tegye az informatikusokért folytatott versenyben. Nem ritkán azonos munkakörbe váltanak a szakemberek, akár 30–40 százalékkal magasabb bérért”

– vázolja a helyzetet Greguss.

Mivel a világjárvány átalakította az irodákat, a home office elterjedtté vált, így a teljes otthoni munkavégzés sok informatikus részéről már elvárásként jelentkezik.

Laczkó szerint a junior/senior arány javításánál az egyik fontos tényező, hogy a cégek időt adjanak ahhoz, hogy a junior szakemberek tapasztaljanak, és felvegyék az egyre nagyobb és nagyobb projektekkel járó sajátságokat, kihívásokat. A másik fontos szempont, hogy nem mindenki alkalmas a senior, tervezői vagy vezetői szerepekre.

“Itt jön be a csapatok szerepe. Minél szélesebb körben alakítunk ki csapatokat, ahol mindenkinek megvan a saját szerepe, annál jobban megtaláljuk az egyes fejlesztők helyét a szervezetben, nem beszélve arról, hogy egy csapatban a tapasztaltabb kollégák mentorálása mellett gyorsabb ütemben várhatjuk a fejlődést”

– magyarázza a szakember lapunknak.

A legkeresettebb szakemberek jelenleg a frontend, full stack, iOS, backend fejlesztők, data szakértők, devops mérnökök, rendszeradminisztrátorok, és a különféle programozói tudással bíró mérnökök. Greguss szerint a jövőben a komplexebb gondolkodást és a mélyebb programozási ismereteket igénylő munkakörök kerülnek majd fókuszba, míg az egyszerűbb feladatokat automatizmusok váltják ki. Addig is a „gyorstalpaló” átképző iskolák (GreenFox, Codecool, ProgMasters) rövid távon tudják enyhíteni a munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket, és néhány ezer főnek biztosíthatnak egy új pályamodellt az informatika területén, azonnal felhasználható, alapfokú tudást adva.

Kiszervezzük a „kulimunkát”

Nem új jelenség az sem, hogy a magyar cégek az egyszerűbb feladatokat külföldre, főleg ukrán, indiai szakembereknek szervezik ki. Az Entrepeneur 2018-ban elemezte átfogó cikkben azt a jelenséget, hogy a globálissá váló nagy IT-cégek az olcsó munkaerőt kínáló fejlődő országokba szervezik ki a kevésbé erős képzettséget igénylő munkaköröket, mondjuk a tech supportok működtetését. A célpont főleg India, ahol a magas színvonalú képzéshez bőséges munkaerő és alacsony bérek társulnak.

Európában Ukrajna vált egyre meghatározóbbá az évek során, a világ negyedik legnagyobb országa IT-szolgáltatások és -termékek exportjában. Bár Indiához képest drágább az ukrán munkaerő, a szakemberek képzettsége előnyt jelent, és Ukrajna tömegesen képzi ki a informatikusokat. A kiszervezéssel foglalkozó Global Sourcing Association (GSA) 2017-ben „az év kiszervezési célországának” nevezte Ukrajnát, ahol olyan cégek jelentek meg a piacon, mint a Samsung, az IBM vagy az Oracle. Ugyan Ukrajna népessége hetede az Egyesült Államok lakosságának, mégis majdnem 50 százalékkal több szoftvermérnököt képeznek ki évente, 36 ezer szakembert.

Az egyszerűbb IT (és nem IT) -folyamatok kiszervezése nem mai jelenség. Tradicionálisan a jól részekre bontható, nem komplex feladatok nagy számban végrehajtva: ez adja a szolgáltató-központok igényének alapját, amelyre építve később a komplexebb kiszervezett folyamatok is megérkeztek hazánkba. Az előbbi feladatok egy része volt tradicionálisan az indiai központok tárgya, mára pedig az automatizálás irányába tolódott. Ezzel párhuzamosan az indiai oktatásban korábban megjelennek az IT-ismeretek, így akár felsőfokú oktatás nélkül is nagyobb számban tudják ellátni ezen feladatokat. Ukrajnából erős szakmai tudással rendelkező szakemberek érhetők el nagy számban, viszont kell a minimum erős középfokú angol nyelvtudás

– fejti ki Greguss.

Laczkó szerint az egyik fő tényező, főleg a hazai kkv-k számára, hogy árban olyan megoldást találjanak, amivel profitábilisabbak tudnak lenni. Amennyiben megvan az angol nyelvkultúra a cégen belül, nyitva a kapu, hogy külföldi kollégákat is felvegyenek. Az egyik kulcstényező az anyagiak, a másik pedig, hogy India végtelen számú fejlesztőt tud biztosítani.

„Hogy milyen a munka minősége, az más kérdés. A volt szovjet tagállamok híre szakmailag remek, míg India híres arról, hogy kapacitást tud adni, de megoldást kevésbé. Amerikai leányvállalatunk partnereinél tapasztaltuk, hogy azért szeretnek magyarokkal dolgozni az indiaiakkal szemben, mert a problémamegoldó képességünk sokkal fejlettebb”

– magyarázza Laczkó.

Azzal, hogy a fejlesztői szék és a távoli munkavégzés általánosan elfogadottabb lett, megnyílt mindenki számára a lehetőség, hogy otthonról dolgozzon oda, ahova akar. Ez azt jelenti, hogy nem csak Magyarországra jönnek külföldiek, hanem jellemzően magyarok ülnek ki nemzetközi csapatokba.

Forrás: 24.hu

További Digitális oktatás

Hirdetés
Hirdetés

Népszerű

Technokrata a Facebookon

Hirdetés

IoT-Magazin.hu

Kütyük

Dotkom

Műszaki-Magazin.hu