Gyorsabban tölthetünk le- és fel, mint valaha

Az Oxfordi Egyetem Said Business School harmadik alkalommal publikált, éves tanulmánya keretében 72 ország 239 városában vizsgálta a szélessávú internet minőségét. A speedtest.net internetes sebességtesztelő oldalon 2010. május-június folyamán lefuttatott 40 millió valós idejű szélessávú minőségi teszt adatait felhasználva alkothattak képet a kutatók az országok szélessávú szolgáltatásainak minőségéről.

A Cisco szponzorálásával készült jelentés kiértékelése során pontozták a kapcsolatok kombinált le- és feltöltési teljesítményét, valamint a késleltetési időt. Ezek kulcsfontosságúak az olyan internetes alkalmazások elérhetősége szempontjából, mint az otthoni telepresence, az online videolejátszás, vagy a közösségi hálózatok. A kutatás a fentiek alapján az egyes országokat az úgynevezett szélessávú szolgáltatások minősége indexszel (Broadband Quality Score – BQS) jellemzi. A BQS pontszámot az adott ország szélessávú penetrációját jellemző értékkel kombinálva képzik a szélessávú technológia szempontjából vezető – vagyis a szélessávú minőség és elterjedtség legjobb kombinációjával rendelkező – országok sorrendjét.

Függőleges tengelyen a BQS index, vízszintesen a háztartások szélessávú penetrációja

Nézzünk néhány számszerű adatot! 2008 óta a szélessávú szolgáltatás minősége 48%-kal nőtt (egyes országok pedig ennél is jóval nagyobb előrelépést mutattak):
– Nemzetközi szinten az átlagos letöltési sebesség három év alatt 49%-kal nőtt (2008: 3271 kbit/s, 2009: 4882 kbit/s, 2010: 5920 kbit/s)
– Nemzetközi szinten az átlagos feltöltési sebesség három év alatt 69%-kal nőtt (2008: 794 kbit/s, 2009: 1345 kbit/s, 2010: 1777 kbit/s)
– Az átlagos késleltetési idő 25%-kal, 142 milliszekundumra rövidült. Ez némileg magasabb a 2009-es 140 ms értéknél, azonban még mindig jelentősen elmarad a 2008-ban mért 189 ms értéktől.

48 országban – a felmérésben résztvevők 66%-a – adottak a minőségi feltételek az internet által jelenleg kínált valamennyi főbb szolgáltatás elérésére (közösségi hálózatok, alacsony felbontású video-stream, alapszintű videokonferencia, kisméretű fájlok megosztása és olyan nem túl nagy sávszélességet igénylő alkalmazások, mint az azonnali üzenetküldés, az e-mail és az internetes böngészés). Mindezt úgy sikerült elérni, hogy a globális internetforgalom volumene 2008–2010 között 166%-kal bővült. 14 ország már most készen áll a „holnap internetes alkalmazásaira”, mint például a nagyfelbontású IPTV és a kiváló minőségű videokommunikációs szolgáltatások (otthoni telepresence). Ezek az országok: Dél-Korea, Japán, Lettország, Svédország, Bulgária, Finnország, Románia, Litvánia, Hollandia, Hongkong, Németország, Portugália, Dánia és Izland. A lista korábban jóval szerényebb volt: 2008-ban mindössze egy (Japán), de még 2009-ben is csak kilenc ország szerepelt rajta. Megjegyzendő azonban, hogy Lettország, Bulgária, Románia és Litvánia az átlagnál alacsonyabb penetrációs értékkel rendelkezik.

A szélessávú technológiában vezető szerepet betöltő országok listáján az első helyet már második éve ismét Dél-Korea szerezte meg. Az ázsiai országban az átlagos letöltési sebesség 33,5 Mbit/s, vagyis 55%-kal magasabb a 2009-es értéknél, az átlagos feltöltési sebesség 17 Mbit/s, ami 430%-os javulást jelent, az átlagos késleltetés pedig mindössze 47 ms, tehát 35%-kal alacsonyabb a 2009-es értéknél. Dél-Koreában a háztartások 100%-ban van szélessávú internet.

Összefüggés a gazdasági–társadalmi fejlettséggel
A szélessávú szolgáltatások minősége kihat a tudásalapú gazdaság fejlődésére. A kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy a különböző gazdasági fejlettségű országok közül melyek nyújtottak kimagasló teljesítményt és váltak így felkészültté a minőségi ugrásra. Ezért a felmérés eredményeit összevetették a Világgazdasági Fórum által meghatározott fejlettségi kategóriákkal.

Nem meglepő módon az innovációs gazdaságok listáját Dél-Korea vezeti (157 ponttal). A felmérés ugyanis igazolta a szélessávú technológia terjedése és az adott ország gazdasági fejlettsége közötti összefüggést kimutató korábbi eredményeket. A szélessávú technológia terén vezető országok a versenyképesség, a tudásalapú gazdaság és az innováció területén is élen járnak.

A „digitális szakadék” megszűnése
A szélessávú technológia elterjedtsége tekintetében Hongkong, Izland, Dél-Korea, Luxemburg és Málta vezet 100%-os, vagy azt megközelítő értékekkel. A felmérésben szereplő összes országot tekintve a háztartások 49%-a számára hozzáférhetők a szélessávú technológiák, szemben a 2009-es 47, illetve a 2008-as 40%-os aránnyal. Az országok felénél már megszűnt a digitális szakadék a szélessávú szolgáltatások minősége terén (pl. a nagyvárosok és az ország többi települése között), ami 2009-hez képest 38%-os emelkedést jelent.

Jelenleg 38 város már rendelkezik az intelligens és hálózatba kapcsolt közösséggé váláshoz szükséges szélessávú szolgáltatás-minőséggel. Ezek közül 18 Nyugat-Európában, 11 Kelet-Európában, 7 Ázsiában, 1 pedig az Egyesült Államokban található. A legjobb szélessávú szolgáltatás-minőséggel (100-ból 97 ponttal) Szöul büszkélkedhet, ugyanakkor Japánban található a legtöbb olyan nagyváros, amely kiemelkedő minőségű szélessávú szolgáltatást kínál: Nagoja, Jokohama és Oszaka a második, harmadik, illetve negyedik helyet foglalja el a listán.

Lehetőség az ugrásszerű fejlődésre
Míg egyes országok jó minőségű internetelérést tudtak biztosítani a népesség többségének, addig mások – főként a kevésbé fejlett országok – arra összpontosítottak, hogy elsőként a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú központjaként funkcionáló nagyvárosokban építsenek ki magas minőségű szélessávú szolgáltatásokat üvegszál-optikás vagy kábeles technológiák alkalmazásával. Ez különbözik a fejlettebb országok fejlődési útjával, ahol a régi rézvezetékes szélessávú (DSL) technológia fejlesztésébe invesztáltak, hogy a lehető legszélesebb rétegeket lássák el szélessávú hozzáféréssel.

Ennek eredményeként több kelet-európai ország, például Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Csehország és Magyarország, a szélessávú szolgáltatások terén minőségi ugrást tudtak végrehajtani, megelőzve sok, náluk gazdaságilag fejlettebb országot is. Míg azonban ezek a résztvevők magas BQS pontszámmal büszkélkedhetnek, penetrációs értékeik alacsonyabbak, ami kedvezőtlenül befolyásolja a végső rangsorban elfoglalt helyüket. Bulgária, Katar és Bahrein saját gazdasági csoportján belül vezeti a mezőnyt a szélessávú kapcsolatok minőségét illetően, így könnyedén felveszik a versenyt számos gazdaságilag fejlettebb országgal, sőt gyakran meg is előzik azokat.

Fejlődés a mobil szélessávú technológia terén
A mobil szélessávú technológia minőségét tekintve világviszonylatban Svédország, Dánia, az Egyesült Államok és Spanyolország vezeti a listát. Svédország és Dánia a vezetékes szélessávú technológia terén is élen jár. A mobil szélessávú technológia gyenge pontjának számító késleltetés mindössze egy év alatt 1313 ms-ról 724 ms-ra, azaz 45%-kal javult. Az átlagos letöltési sebesség jelenleg 936 Kbit/s, ami 35%-os javulást jelent a 2009. évi adatokhoz képest, míg a feltöltés értéke 277 Kbit/s, ami több mint 100%-kal magasabb az előző évi átlagnál.

A mobil szélessávú szolgáltatás minősége sokkal inkább függ az alkalmazott technológiától, mint a vezetékes szolgáltatás esetében. Noha a mobil szélessávú szolgáltatás átlagos minősége jóval a vezetékesé alatt van, a mobilinternet felhasználók 30%-a már most is 1,3 Mbit/s letöltési sebesség (a jelenlegi mobilinternetes alkalmazások küszöbértéke) mellett internetezhet.

Emellett a felhasználók 10%-ánál az átlagos letöltési sebesség 3,75 Mbit/s, a feltöltési sebesség kb. 1 Mbit/s, a késleltetés pedig már 110 ms alatti. Ez a „holnap alkalmazásaira” készen álló felhasználók által használt – vagyis a netbookok és internetes táblaszámítógépek kapacitásának megfelelő – vezetékes szélessávhoz hasonló minőséget jelent. Még nagyobb meglepetést okozott a tanulmány azon megállapítása, hogy a felhasználók 4%-ánál az átlagos letöltési sebesség 7 Mbit/s, a feltöltési sebesség 1,7 Mbit/s, a késleltetés pedig már 100 ms alatti.

A háztartások internethasználati szokásai
Jelentős különbségek vannak az alapszintű digitális otthonok és az intelligens, hálózatba kötött háztartások között. Alapszintűnek minősülnek a többségében inkább minőségre kevésbé érzékeny alkalmazásokat, így internetes böngészést, azonnali üzenetküldést és közösségi hálózatokat használó háztartások, ahol a havi adatforgalom nagyjából 20 GB-ot tesz ki. Az intelligens, hálózatba kapcsolt háztartások viszont már nagyfelbontású videokommunikációra, nagyfelbontású szórakozási, távoktatási, távgyógyászati, távfelügyeleti és egyéb megoldásokra használják az internetet, így havi adatforgalmuk akár az 500 GB-t is elérheti, és 18 Mbit/s-os garantált sávszélességet igényelnek.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy a jobb minőségű szélessávú szolgáltatások milyen hatással vannak egy adott országon belüli szolgáltatók versenyképességére. A legjobb szolgáltatási minőséget produkáló 25 ország elemzése alapján megerősítést nyert, hogy a jóval magasabb minőségű szélessávú szolgáltatásokat kínáló szolgáltatók növelni tudták piaci részesedésüket. Az egyes nemzeti piacokon egyedülállóként optikai kapcsolatot biztosító szolgáltatók 2 év alatt akár 13%-kal nagyobb piaci részesedét értek el.