T-Mobile: kicsi az esélye egy negyedik mobil szolgáltatónak

Ami egy negyedik operátor megjelenését illeti, Winkler János, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, a T-Mobile vezetője rámutatott: a verseny fő terepe a szélessávú mobilinternet lesz, melynek további fejlődéséhez többek között valamennyi piaci szereplő érdekét figyelembe vevő hatékony és rugalmas spektrumgazdálkodásra van szükség. Ez elsősorban annak újragondolását jelenti, hogy a rendelkezésre álló szabad frekvenciák elosztása hogyan szolgálhatja legjobban az információs társadalom érdekeit egy olyan piacon, ahol már a kezdetektől nagyon erős a verseny.

Winkler János minimális esélyét látja egy ilyen erős versenyhelyzetben egy negyedik szolgáltató megjelenésének. A hírközlési hatóságnak a negyedik mobilspektrum-csomagot 2004-ben nem sikerült értékesíteni, azóta a piaci helyzet egy negyedik szolgáltató piacra lépése szempontjából a helyzet nehezebb, hiszen a mobilpiac sokkal telítettebbé vált.

A negyedik engedély kiadása azt jelentené, hogy a piacon levő mobil szolgáltatók számára megszűnne a lehetőség arra, hogy a 900 MHz-es sávban harmadik generációs mobil szélessávú technológiákat vezessenek be, mert megszűnne számukra a 900 MHz-es sávbővítési lehetőség. Ez nem szolgálná az információs társadalom kiépítését, mert éppen a mobilpiacon a legnagyobb infrastruktúrális beruházásokat végző mobilszolgáltatók lennének kizárva abból a lehetőségből, hogy vidéki területeken költséghatékony módon kiépített szélessávú hálózaton tegyék elérhetővé az ügyfelek számára a gyors internetelérést.

A virtuális mobil szolgáltatás üzleti modellje Magyarországon nem életképes, a hazai piac nem bírna el több, nyereségesen működő mobil szolgáltatót – hangsúlyozta Winkler János. Egy új virtuális mobil szolgáltató a három, erős márkával jelen lévő hazai mobilcég mellé akkor zárkózhat fel, ha jelentős befektetéssel vonzó brandet épít, azonban a más iparágban sikeres márka nem feltétlen eredményes a mobilpiacon.

Még erős márka esetén is kimondható azonban, hogy az MVNO-k jövedelmezősége általánosságban véve eleve kétséges. Egy nemzetközi kutatás szerint a virtuális szolgáltatók 40 százaléka megy tönkre, 10 százalékuk pedig az üzleti tervet jelentősen alulteljesíti.

Sok esetben az üzleti terv eleve nem képes nyereséget kimutatni. Ennek részben a magas fix költség az oka (például készüléktámogatások), de az is szerepet játszik benne, hogy a nemzetközi és hazai piacon egyaránt az erőteljes verseny miatt a díjak jelentősen csökkentek, a magyar díjak például európai viszonylatban is az alacsonyabbak közé tartoznak. A margin csökkenését a verseny nyomán bevezetett új konstrukciók, például az a 0 forintos vagy alacsony percdíjat kínáló kedvezmények (Családbarát kedvezmény, cégen belüli hívások, T-Percek) is erősítik.

A bevételek és a nyereség csökkenését költségoldalon lehetne kompenzálni, ilyen például az értékesítési tevékenység és az ügyintézés teljes egészében internetre terelése, de ezt a magyarországi szokások és elvárások nem teszik lehetővé. Problémát okozhat a célcsoport azonosítása, az MVNO számára valóban fontos ügyfélkör meghatározása. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy egyedi, különleges, teljesen újszerű megoldással az MVNO-k sem tudnak előállni. A virtuális mobil szolgáltatóknál hátrányként jelentkezik az is, hogy a hálózatot üzemeltető újdonságai, szolgáltatásai, új alkalmazásai az MVNO és ügyfelei számára csak később érhetők el, így az innováció sem jelent versenyelőnyt.

Összességében nehezen kimutatható az a hozzáadott érték, ami az MVNO-k hazai megjelenését indokolná. Ez lehet az oka annak, hogy bár a virtuális mobil szolgáltatásra időről időre akadnak érdeklődők és jelentkezők, de valós piaci szereplő nem jelent meg. A hazai mobilpiac mérete, a disztribúciós hálózat hiánya, az új szereplő rendkívül korlátozott mozgástere miatt feltételezhető, hogy az új piaci szereplő a sikeres működéshez és a gazdaságos működéshez szükséges ügyfélszámra és piacrészre nem tehetne szert.