LGPL licensz alatt jön ki a Qt első verziója a Nokiától

A Qt 4.5-ös verziója márciusban lesz elérhető, a Lesser GNU Public Licence 2.1 (LGPL) alatt, de megmaradnak a General Public Licence (GPL) korábbi verziói (kettes és hármas) és a kereskedelmi licenc is.

A cél, hogy megnyerjék partnereiket egy kereskedelem-barát (de nem céghez kötött) licenccel, elérhetővé téve ezáltal a tavaly, a Qt-t kifejlesztő Trolltech bekebelezésével a Nokia birtokába jutott keretrendszert.

Sebastian Nystrom, a Nokia Qt-ért felelős alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a Qt 4.5 az első nagyobb kibocsátás, amióta a Qt az övék. Az interfészek és készülékek fejlesztésére használható platformközi toolkit és keretrendszer nagyobb mértékben támogatja a WebKit nyílt forráskódú projektet, aminek segítségével a böngészők nagyobb teljesítménnyel futtathatnak HTML és JavaScript kódokat. A 4.5-ös verzió kiváló időben jelent meg ahhoz, hogy felfuttassa a Qt-t – mondta.

Véleménye szerint az LGPL vonzó lehet olyan cégek számára, akik nyílt forráskód alapján szeretnének fejleszteni, anélkül, hogy a GPL-re kellene előfizetniük, miközben az egy céghez való láncolást is kikerülhetik, ami egyébként a Qt kereskedelmi licencében benne van.

A Qt egy népszerű fejlesztői framework amit a Nokia szeretne még jobban elterjeszteni. Egy olyan mobil és asztali alkalmazásokon átívelő rendszerré szeretné tenni, ami lehetővé teszi, hogy egyazon fejlesztő rendszer alkalmazásával – és az abból származó közös kóddal – több platformra is lehessen fejleszteni.

A Qt már most is támogatja a Linuxot, a Windowst és az OS X-t az asztali operációs rendszerek közül, és az OpenMoko ASU-ját, a Nokia Maemo-ját és Internet Tablet-jét a mobil platformok közül. Már most megtalálható a KDE környezetben, az Opera böngészőben, a Google Earthben, a Skypeban, és az Adobe Photoshop Albumában.

Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a Nokia még ennél is többet akar, egy olyan rendszert vizionál, ahol az úgynevezett “rich internet applications (RIA)”, azaz sokoldalú internet-alkalmazások módositás nélkül futtathatók asztali és mobil rendszereken egyaránt. Ilyesmin dolgozik az Adobe Systems is az AIR-el az Open Screen Project-en keresztül, és a Microsoftot is érdekli a RIA, ezt mutatja legalábbis a Silverlight nevű, böngésző alapú médialejátszó fejlesztése.

Tavaly a Nokia kiadott egy fejlesztői verziót a Qt-ből, amit az S60-as készülékeken lehetett használni. A hivatalos “Qt for S60” a második negyedévtől lesz elérhető.

A Symbian növekedése azonban lelassult, miközben a fejlesztők az iPhoneért is a Linux mobilverziójáért lelkesednek. A Nokia tavaly jelentette be – miután kivásárolta az eddigi Symbian részvényeseket, hogy átvegye az irányítást az operációs rendszer fölött -, hogy a Symbiant nyílt forráskódúvá alakítja.

Ennek fényében érthető a Nokia azon döntése, hogy a Qt-t új licenc alapján is elérhetővé teszi, ugyanis az általa biztosított szabadság olyan jövendőbeli partnerek számára is vonzóvá teheti a platform használatát, és ezzel a Nokia és Qt által alkotott ökoszisztémába való belépést, amelyeket eddig visszatartottak a szigorúbb szabályozások.

Lehetnek akár S60 fejlesztők, általános Qt-felhasználók, vagy akik olyan alkalmazásokat terveznek és fejlesztenek, amelyek mind asztali és mobilkörnyezetben használhatóak, a Nokia mindenben partnerük lehet.