Új korszak kezdődik a Master Good cégcsoportnál: a nyár végén megkezdődik az átköltözés a sárvári új húskészítmény-üzembe, miközben a vállalat egy öt évre ütemezett, 350 milliárd forintot meghaladó beruházási programot készít elő. A fejlesztési csomag új vágóüzemet, panírozógyárat, melléktermék-feldolgozót, agrárkapacitás-bővítést és jelentős infrastrukturális beruházásokat is magában foglal.

Bárány László, a Master Good ügyvezető-tulajdonosa szerint a cél nem pusztán a növekedés, hanem a versenyképesség megőrzése egy gyorsan változó, globális piacon.

„Ez egy versenyalapú világ. Aki most lassít, az lemarad. Aki lemarad, az előbb-utóbb kiszorul. A folyamatos fejlesztés nem ambíció kérdése, hanem versenyképességi kényszer”

– fogalmazott.

Négyszeres kapacitás, robotika és mesterséges intelligencia Sárváron

Hamarosan befejeződik a sárvári új húskészítmény-üzem építése. A kivitelezés kisebb csúszással halad, ezért a régi gyár teljes leállítása és az új üzembe történő átköltözés várhatóan a nyár végén valósul meg.

Az új létesítmény a vállalat tervei szerint Európa – sőt a világ – egyik leghatékonyabb és technológiailag legfejlettebb húskészítmény-üzeme lesz.

Az üzem kibocsátási kapacitása a jelenlegi négyszerese, miközben mindössze másfélszer akkora alapterületen működik. A beruházás során a legmodernebb automatizációs, robotikai és mesterséges intelligencia alapú megoldásokat integrálták.

„Világszerte felkutattuk a legfejlettebb technológiákat, és ezekből – mintegy legoelemekből – állítottunk össze egy olyan rendszert, amely egyszerre növeli a hatékonyságot, az energiaoptimalizálást és az élelmiszerbiztonság szintjét”

– mondta Bárány László.

A technológiai előny ugyanakkor csak magas kihasználtság mellett válik valódi versenyelőnnyé. A következő időszak egyik legfontosabb feladata az értékesítési volumen jelentős bővítése lesz, különösen az exportpiacokon.

Új vágóüzem, panírozó és teljes agrár bővítés: 350 milliárd feletti csomag

A húskészítmény-üzem mellett a Master Good előkészíti második vágóüzemének megvalósítását is. Ez a tervek szerint a világ legmodernebb – kapacitásában mindenképpen a legnagyobbak közé tartozó – technológiailag kiemelkedően fejlett csirkefeldolgozó üzeme lesz.

Az új csirkefeldolgozó üzem kapacitása várhatóan eléri az évi 100 millió darabot, amivel a világ legnagyobb és technológiailag is kiemelkedő létesítményei közé tartozhat.

A feldolgozóipari fejlesztésekkel párhuzamosan az agrár oldalon is jelentős bővítésre készül a cégcsoport: mintegy 31 új nevelő- és hizlalótelep létesítése, új keltető, valamint a takarmánygyártási kapacitás bővítése szerepel a programban.

A víz lesz az egyik kulcskérdés: Tiszából érkező víz, milliárdos infrastruktúra

A teljes, öt évre tervezett beruházási csomag meghaladja a 350 milliárd forintot. Része az új panírozógyár, melléktermék-feldolgozó üzem, valamint a működéshez szükséges infrastruktúra kiépítése is.

A megnövekedett kapacitás jelentős vízigénnyel jár. Saját kút fúrására nincs lehetőség, ezért a vízellátást a Tiszából kell biztosítani. A Tiszától az üzemig történő vízbevezetés önmagában mintegy 8 milliárd forintos beruházást igényel.

„Egy ilyen volumenű ipari fejlesztésnél az infrastruktúra költségei is rendkívül jelentősek. Ezeket ugyanúgy meg kell építeni, mint magát az üzemet”

– hangsúlyozta Bárány.

Finanszírozás: döntően saját forrásból és piaci alapon

A beruházási program finanszírozása döntően saját forrásból, banki finanszírozással és kötvénykibocsátással történik. A rendelkezésre álló állami támogatások aránya a teljes volumenhez képest alacsony, ráadásul utófinanszírozott konstrukcióban érhetők el.

„A támogatási intenzitás és a maximális elérhető összeg jogszabályban rögzített. A beruházás döntő részét ezért már saját erőből és piaci finanszírozással valósítjuk meg” 

– mondta Bárány László, majd hozzátette:

“Ha Magyarországra települő külföldi tulajdonú vállalatok – például nagy, ipari beruházók vagy akkumulátorgyárak – jelentős állami támogatásban részesülhetnek hasonló nagyságrendű fejlesztések esetén, akkor indokolt a kérdés: egy magyar tulajdonú, hazai központú vállalat miért ne részesülhetne azonos feltételek mellett hasonló mértékű támogatásban?”

A BioFer a körforgásos modellt erősíti

A fejlesztési program része a BioFer új üzeme is, amely a vertikális integráció és a körforgásos gazdálkodás fontos eleme. A szervestrágya-feldolgozó kapacitás bővítése a talajminőség javítását és a hosszú távú agrárfenntarthatóságot szolgálja. A vállalat szerint a keresleti oldal folyamatosan erősödik, ami megalapozza a beruházás indokoltságát. Európa legnagyobb szerves-trágya gyárát is átadják majd belátható időn belül.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!