Az átalányadózás fundamentumai – kisokos a népszerű adózási formához
A katatörvény változása miatt 2022-ben sokan váltottak átalányadózásra. Sok dologra kell figyelni ebben az adózási formában. Elsőre nem tűnik egyszerűnek, de ha valaki ráérez és betartja az alapvető szabályokat, onnan már ismét a kerékvágásba kerülhet, és élvezheti vállalkozása gyümölcsét. Nézzük a feltételeket!
2022. szeptember 1-jétől a régi katatörvény megszűnt, és helyébe az új katatörvény lépett. Az új katára jogosultaknak újra be kellett jelentkezniük, akik pedig nem jogosultak a kata adózásra, új adózási formát választottak. Sok esetben az egyéni vállalkozók számára az átalányadó bizonyult jó választásnak, és azóta sokan megbarátkoztak már az 58-as bevallással is.
Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők terepe
Az átalányadózás során költséghányadok alapján történik az adó alapjának csökkentése. A költséghányad pedig a végzett tevékenységtől függ. Ez azt jelenti, hogy a bevételt az előre meghatározott költséghányaddal kell csökkenteni, így megkapjuk a jövedelmet, amely az adó alapja lesz. Az adót pedig az adó alapja után kell megfizetni.
Az átalányadózás azok számára bizonyul jó választásnak, akiknek kevés a költségszámlájuk, nem lehetnek új katások, vagy pedig kiskereskedelmi tevékenységet végeznek. Ezt az adózási formát választhatják az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők.
Az átalányadózást az adóév egészére lehet választani
Az átalányadózás választásának vannak feltételei. Például az előző adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem léphette túl a bevétel, továbbá fontos, hogy várhatóan a tárgyévben se haladja meg. Kiskereskedelmi tevékenység esetén ez az értékhatár az éves minimálbér ötvenszerese. Azonban az utóbbi bevételi korlát csak akkor érvényes, ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez a vállalkozó.
Amennyiben év közben választja valaki az átalányadózást, azzal fontos tisztában lennie, hogy a bevételi értékhatárt arányosítani kell. További fontos információ, hogy az átalányadózást az adóév egészére lehet választani, tehát nem lehet belőle évközben ki- és belépni, csak ha a vállalkozó korábbi adózási formája megszűnik. A jövedelem tekintetében ennél az adózási formánál a pénzforgalmi szemlélet érvényesül. Tehát azt az összeget lehet bevételnek tekinteni, ami készpénzben vagy utalással befolyt.
Nyereségadó és osztalékadó fizetésére nincs kötelezettség
Az átalányadózó vállalkozó nem a teljes jövedelme után adózik, annak csak meghatározott része után, ugyanis bizonyos hányadát költségként elismeri az állam, az ezen felüli rész az adóköteles. A költséghányad lehet 40, 80 és 90 százalék (ilyenkor 60, 20 vagy 10 százalék után adózik a vállalkozó).
A törvény tételesen felsorolja, hogy a különféle tevékenységek melyik költséghányadhoz tartoznak, ezt mindenképpen ellenőrizni kell az átalányadózás választása során. Az adóalap után, vagyis a bevétel költséghányaddal csökkentett része után adókat és járulékokat kell fizetni. Nyereségadó és osztalékadó fizetésére nincs kötelezettség, azonban fizetni kell 15% személyi jövedelemadót, 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot és 13 százalék szociális hozzájárulási adót.
Fontos információ, hogy főállásban legalább a garantált bérminimum vagy minimálbér után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot. Ezeket akkor is meg kell fizetni, ha az adott hónapban nem volt bevétel, és az 58-as bevallást havonta el kell készíteni. Ezt a vállalkozó megteheti saját maga, készítheti számlázó program segítségével, de a legjobb, ha könyvelőre bízza a folyamatot.
