Egy magyar újságíró viszontagságai az angol mobilpiacon

Minekután pár hónapos kiküldetésen veszek részt Skóciában, így úgy véltem, hogy sokkal könnyebb, ha a magyar számomat sutba vágom és veszek kint egy feltöltőkártyát. Számos szolgáltató próbál az ügyfelek kedvében járni, van itt Vodafone, Orange, Three, O2 és egy rakás virtuális szolgáltató. Mivel az utazásra tudatosan készültem, így minden szükséges applikációt sikerült előre rátöltenem a nem egészen gyárilag független 3GS-emre, ami rendre az elutazás előtti napon meg is adta magát. Mint már Angliában egy kevésbé vidám lengyel telefonszerelőtől megtudtam később, tulajdonképpen a készülékem halálra volt ítélve, csupán hetek kérdése volt, hogy mikor döglik be. Történt ugyanis, hogy új akkumulátorral vettem meg anno, csakhogy nem gyárival, hanem utángyártottal. A baj csak az, hogy ez egy picivel vastagabb a szaki szerint az eredetinél, így nyomta az alaplapot és ami nagyobb baj, nem volt jó a hőelvezetése, így a több napos 3G-n tartás betette neki a kulcsot. Elő a régi szakadt Nokia 5310-et és irány Skócia! Ami az appok, térképek nélkül olyan, mintha a kilencvenes évek közepén ruccantam volna ki.

Kint azonban egy helyi barátomtól kaptam egy BlackBerry telefont, ami viszont alaposan behatárolt a szolgáltató választásakor, ugyanis Three-s (3). A készülék nem volt mai darab, egy email megnyitása is órákba tellett, nem szerettem. iPhone-t kell szereznem!

A vadászat

Először egy kint élő ismerősöm ajánlására felkerestem egy second hand boltot, a CEX-et, ahol sajnos azt tapasztaltam, hogy nem olcsó a 3GS. Egy 8 GB-os modell, ami Three függő nem egészen 160 fontba kerül. Ezért itthon már iPhone 4-et kap az ember. Illedelmes megköszönés után irány a web!

Amazon: nos, itt már jobb a helyzet, ugyanis 88 fontról indul a használt készülék licitje. A választásom egy jó kondícióban levő, 16 GB-os 3GS-re esett, ami gyárilag független és 109 font (+szállítási költség). Mivel később adta fel az eladó a készüléket, mint azt az Amazonon ígérte, így a postaköltséget egyszerűen visszautalta. Az már csak a bónusz volt, hogy minden kiegészítője zsír új volt és a készülék nem 16-os, hanem 32 GB-os lett. Bő egy óra másolgatás után minden ugyanúgy megvolt, mint a régi készülékemen. Az összes beállítás, a jelszavak, az appok. Csak most már a legfrissebb iOS-sel.

(Majd)nem mind arany, ami fénylik

Mivel a BlackBerry behatárolt, így kénytelen voltam a Three nevű szolgáltatót választani. A SIM kártyát 1 fontért lehet megvásárolni, nagyjából a sarki fűszeresnél is van egy kosárra való SIM az összes szolgáltatótól, így nem nehéz külföldiként angol számhoz jutni. A Thee Pay-As-You-Go nevű csomagja amúgy igen tetszetős és nemigen cserélném le semmire se, ugyanis nagyon kompakt és mindenre kiterjedő kártya ez. Egyrészt a hazatelefonálás percenként nagyjából 35 forint, de csak akkor, ha egy speciális háromjegyű számmal illetjük a hívott fél telefonszámát. Vannak országok, amiket még ennél is olcsóbban lehet hívni. A 10 pennys hívásért azonban trükkösnek kell lenni: Magyarország esetén mindig a hívott szám elé kell illeszteni, hogy 431. Vagyis ha egy T-Mobile-os számot akarunk hívni, akkor azt így tudjuk olcsón megtenni: 431003630-xxx-xxxx. Ha viszont nem vagyunk ennyire körültekintőek, akkor bizony 16 perc alatt elmegy 10 font a hazatelefonálásra.

Az egyenleg töltése egyszerű, nagyjából úgy működik, mint otthon. A minimum töltés 10 font és minden úgynevezett Top Up után a Three ad 120 megabájt internetet. Itt el is érkeztünk a második ponthoz, az internethez. Ez a szolgáltató csak a 3G-s készülékeket támogatja, viszont az adatforgalom sebessége az otthonihoz képest siralmasan lassú. Amikor egy Three-s bolti alkalmazottat erről faggattam, azt mondta, hogy ez azért van, mert sokan használják. Nem, szerintem egyszerűen csak pocsék. A másik idegesítő dolog, hogy egy teszkóban is elmegy a térerő, ha a bolt hátuljában ténfergek, nem is beszélek arról, hogy mi van olyankor, ha garázsszinten vagyok. Ha elfogy a keret, akkor vehetünk napijegyet, ami szintén 120 megabájtnak felel meg és 50 pennybe kerül. Ha több kell, akkor viszont vehetünk egy úgynevezett Add-on-t. Ezzel el is jutottunk a legjobb részhez.

Bizonyos összegekért Add-onokat vehetünk. A lényeg az, hogy a feltöltött kártyán tárolt pénzünkből tudunk választani ezt-azt. Egy Add-on a felhasználandó mennyiségig, de maximum egy hónapra szól. Öt fontért vehetünk például 500 megabájt netet vagy 3000 SMS-t vagy 3000 hálózaton belüli híváspercet. 10 fontért azonban már nem csak egy dolgot kapunk, hanem 100 perc belföldi hívást, 500 MB adatforgalmat és 3000 SMS-t is. Ami viszont a non plus ultra egy külföldinek, az a 15 fontos csomag, ami korlátlan adatforgalmat (All-you-can eat data) jelent (+200 perc belföldi hívást és 3000 SMS-t). Van ennél nagyobb csomag is, de a dolog lényegi pontja magyarként a korlátlan net, ugyanis így lehet Skype-olni, Viberezni, Facebookozni ezerrel, és bár komolyabb adatforgalomra nem alkalmas a hálózat, a hangalapú adatátvitelre nagyon remek, ráadásul a Viber is működik rendesen.

A mobilnet azonban nem csak lassú, drága és kevés is. A mobilnetezéshez vehetünk USB sticket és mobil WiFi routert is, csakhogy a legnagyobb csomag is 5 GB-os a boltban, miközben elkérnek érte havi 15-25 fontot. Tíz fontért kaphatunk 2 GB-ot, de ez nekem körülbelül egy napra lenne elég csak, ha igazán belelendülnék.

Ami azonban idegesítő, az a sok blokkolt website. Az Indexet még csak-csak megnyitja, a WikiTech-el sincsen baja, de a Velvetet (hála az égnek) és ami a legrosszabb, a 9Gag-et se engedi betölteni a böngésző, ugyanis erotikus tartalomnak jelöli azokat. Ezt elméletileg bankkártyával távolról is igazolhatjuk, vagyis hogy elmúltunk 18, de a magyar kártya nem jó erre, a boltban pedig elhajtottak az eziránti kérésemmel, ugyanis az applikációjuk szerint egy személyi felmutatásával kérhetem a feloldást, a boltban azonban ez újdonságként hatott (szó szerint letagadták). A 9Gag applikáció se tölti be a képeket.

Az applikáció esetében konkrétan real time tudjuk követni az egyenlegünk állását, vásárolhatunk Add-onokat. Utóbbi esetében Safarit nyit.

A BT (és SKY) előfizetők jobban járnak egyébként, ugyanis ha otthoni internet előfizetésük van, akkor kapnak hozzáférést a BT (és a SKY) utcai WiFi hálózatához is, így aki például Londonból átruccan Bristolba, ugyanúgy kap elérést a nethez. Ez csak a nagyobb településeken van így, de az utcai WiFi azonban a mezei felhasználónak drága, a napijegy is 5 font, a havi pedig 39.

Összességében
A percdíjak és az SMS-ek ára nagyjából a nullát veri egy Add-on megvásárlása után. Elképesztő, hogy havi 3500 forintért kapunk 3000 SMS-t és 100 percet bárhová az országon belül. A mobilnetezés azonban drága mulatság és a magyar viszonylathoz képest lassúbb is, viszont legalább van mód a korlátlan használatra. Az itteni fizetések figyelembevételével úgy vélem, hogy egy átlagos, 1100 fontos fizetés mellett havi 2%-ot költeni a telefonra nem úri mulatság és ezért a pénzért az ember 200 perc belföldet, 3000 SMS-t kap. A végére egy költői kérdés: Te mit kapsz a fizetésed 2%-áért a szolgáltatódtól?

(Koci)