Jack Bauer 125 millió éven át – ennyi adatot hozunk létre idén

Az IDC új, EMC által szponzorált tanulmánya, a „The Digital Universe Decade – Are You Ready?” (A digitális univerzum évtizede – felkészült rá?) immár a negyedik kiadás a sorban. Azt méri és jelzi előre, hogy évente mennyi digitális adat keletkezik és másolódik le, illetve következtetéseket fogalmaz meg a növekedés emberekre és IT-szakemberekre gyakorolt globális hatásairól.

2009-ben a nagy gazdasági visszaesés közepette a digitális információ mennyisége 62 százalékkal növekedett a 2008-as értékhez képest, így elérte a 800 milliárd gigabájtot (0,8 zetabájtot). Egy zetabájt egybillió gigabájttal egyenlő. A 2010-ben létrejövő digitális adatmennyiség (1,2 zetabájt) a következő értékeknek felel meg:
– Ennyi adat keletkezne, ha a Föld összes lakója (minden férfi, nő és gyermek) 100 éven át folyamatosan twitterezne.
– Ennyi adat férne 75 milliárd 16 gigabájtos Apple iPad készülékbe; ennyivel 41-szer lehetne a pereméig teletölteni a Wembley Stadiont, 84-szer megtöltené a Mont Blanc alagutat, 84-szer a CERN nagy hadronütköztető alagútját, 151-szer a pekingi Nemzeti stadiont és 15 és félszer a Taipei 101 nevű hatalmas felhőkarcoló épületét.
– Ennyi adatot jelentene 125 millió éven át folyamatosan sugározni a Fox tévécsatorna népszerű „24” című sorozatának egy teljes hosszúságú részét.
– Amerikában 2010 márciusában aláírtak egy „Patient Protection and Affordable Care Act” nevű törvényt, amely több mint 2 ezer oldalas. Ennek 707 billió kinyomtatott példányát egymás mögé állítva kapunk ennyi adatot (ennyi törvénykönyv egymás mögé rakva tizenhatszor elérne a Földtől a Plútóig és vissza, vagy egyméteres papírréteg alá temetné az Egyesült Államok teljes területét.

Még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a fájlok, képek, rekordok és egyéb digitális információhordozók száma 67-szeresére fog növekedni, és ezeket mind-mind védeni és felügyelni kell. A növekedés dacára a világon működő informatikai szakemberek száma mindössze 1,4-szeres szorzóval fog növekedni. Ennek összesített hatása arra sarkallja az informatikai vezetőket, hogy újfajta lehetőségeket keressenek a gyorsaság, hatékonyság és irányítás javítására azáltal, hogy siettetik a privát felhőkörnyezetekre való átállást.

A digitális információ harmada cloud-rendszerben
Az évente keletkező digitális információmennyiség 2009-től 2020-ig 44-szeresére fog nőni, ahogy a legfontosabb médiumok – hangtovábbítás, tévé, rádió, nyomtatott sajtó – teljesen átállnak az analóg csatornákról a digitálisra. Emellett egy évtized múlva az évente keletkező összes digitális adat harmada felhőrendszekben lesz megtalálható vagy halad azokon majd át. Arra alapozva, hogy a cégek a költségvetés hagyományos rendszerkarbantartásra szánt részének csökkentésére cloud-szolgáltatásokat vesznek majd igénybe, az IDC úgy számolja, hogy az innováció serkentésére szánt informatikai kiadások mostantól 2014 végéig több mint 1 billió dolláros üzleti bevételnövekedést generálhatnak.

Érdekesség, hogy ma 35 százalékkal több digitális adat keletkezik, mint amekkora kapacitás áll rendelkezésre ezek tárolásához. Ez a szám a következő néhány évben 60 százaléknál is nagyobbra nő majd. A Digitális Univerzum (az összes digitális adat) több mint 70 százalékát egyének hozzák létre, de a tárolással, védelemmel és felügyelettel kapcsolatos feladatok 80 százalékáért a vállalatok felelnek. Ez a felelősség csak növekedni fog, ahogy a közösségi hálózatok és a Web 2.0-s technológiák egyre inkább teret hódítanak a céges világban is.

Az EMC „digitális lábnyom” számolóprogramja révén bárki percrekészen meghatározhatja, milyen gyorsan bővül a saját digitális univerzuma.