Összefonódik a digitális és a való

Angolul augmented reality (AR), magyarul talán kibővített valóság néven foglalhatók össze azok az érdekes jelenségek, amelyek a digitális világot kapcsolják össze a való élettel. Olyan, valós idejű bemeneti adatokra alapul az AR, mint például a GPS, gyorsulásmérő vagy kamera és mikrofon, cserébe pedig ehhez illeszkedő adatokat, szolgáltatásokat kínál. Egy szemléletes példa: egy kamerás mobiltelefon kijelzőjén egy nagyváros valamelyik boltjáról jeleníthetünk meg például nyitvatartási adatokat pusztán azzal, hogy a kis készülék kameráját a boltra irányítjuk. De a lehetőségek szinte végtelenek, amit az a lenti, holland videón is igyekszik szemléltetni.

Ehhez persze szoftver kell, mégpedig olyan szoftver, amit kifejezetten mobiltelefonokra írtak. A Juniper Research piackutató cég elemzése szerint valóságos robbanás előtt áll ez a piaci szegmens: míg tavaly alig egymillió, AR tartalomhoz köthető mobil letöltésre becsülhető az érdeklődés, 2014-re ez már 400 millióra fog nőni. Ezzel párhuzamosan hasonló tendencia lesz megfigyelhető a kibővített valóság prezentálásához kapcsolható bevételeknél is: míg tavaly 2 millió dollár alatt alakult ez az összeg az USA-ban, 2010-re már 730 millió dollár fölé jósolja a Juniper.

Ennek legfőbb oka az okostelefonok terjedésében keresendő: napjaink készülékei már igen bonyolult feladatokkal is megbirkóznak, miközben a mobilkommunikációs eszközök számítási teljesítménye szinte exponenciálisan nőtt az elmúlt egy évtizedben. Az új, felsőbb kategóriába tartozó mobilok ráadásul eleve tartalmazzák az AR használatához szükséges érzékelőket; emellett az online mobilboltokban lendületesen növekszik az AR-t megvalósító szoftverek száma.

Miért jó ez? Ha valaha is állt már úgy a kedves olvasó egy város közepén, hogy azt sem tudta, merre induljon, milyen lehetőségek várják egy közeli múzeumban, vendéglőben, meddig van nyitva a sarki kávézó, milyen műsorokat játszik az előtte álló mozi, és ezekhez az információkhoz könnyen és gyorsan akart hozzájutni – akkor neki (is) találták ki a kibővített valóságot. Ahelyett, hogy mobilböngészőt indítva, webes keresőben írogatna, aztán a találatok között böngészne, másodpercek alatt megkaphatjuk az összes, szükséges adatot (már persze akkor, ha telepítve van olyan AR szoftver a mobilunkra, ami képes összekötni a digitálist a valóssal).

Kíváncsian várjuk az első híreket arról, hogy az arcuk előtt mobiltelefonnal rohangászó „félmátrix-lakók” milyen baleseteket okoztak. Vagy, hogy miként néz ki a „virtuálisan kivilágított” Budapest, amikor az ünnepi égősorok egy részét csak a cybertérben helyezik el, és a kijelzővel körbefordulva láthatjuk a fényorgiát (esetleg az AR augusztus 20-i tűzijáték bemutatóját). De nem kizárt az sem, hogy míg a decens óvárosok a való életben diszkrét látványt kínálnak a turistáknak, addig AR révén középkori lovag ugorhat elő a sarok mögül, evésre, ivásra, vásárlásra csábítva az oda látogatókat.

Tippünk szerint a következő néhány évben írni fogunk ilyesmiről.