Sokan váltanának szélessávú Internet-hozzáférésre

Az otthoni internetezők kétharmada a 2002. április adatfelvétel időpontjában analóg modem segítségével érte el a Világhálót, bár már minden ötödik válaszadó ISDN-en keresztül szörfölt. A nagyobb adatátvitelt lehetővé tevő, szélessávú hozzáférési megoldásokat – a háztartás részéről komolyabb beruházást igénylő ADSL-t, valamint a kábel TV-s megoldást – a megkérdezettek közül mindössze minden tizedik vette igénybe az első negyedév végén.

Vágyak

A modemes vagy ISDN kapcsolattal rendelkező hazai internetezőket egyelőre természetes módon a szélessávú hozzáférés alapvető előnyei, a nagyobb sebességű letöltés és adattovábbítás érdekli leginkább, hiszen szeretnék eddigi szörfözésüket kényelmesebbé tenni. A BellResearch és a Siemens közös „A szélessávú Internet-hozzáférésre épülő alkalmazások piacpotenciálja” című kutatásában arra keresett választ, hogy az otthoni internetezőket a szélessávú hozzáférés triviális előnyei mellett milyen – fejlettebb országokban már megvalósított – alkalmazások hozhatnák lázba, vagyis a jelenleg modemes vagy ISDN kapcsolattal rendelkezőket mivel lehetne jelenlegi hozzáférésük modernizációjára ösztönözni. A kutatás 15 különböző szolgáltatás iránti érdeklődést és keresletet mért fel.

A legnagyobb motiváló tényezőnek az információ- és tudásszerzéshez kapcsolódó szolgáltatások bizonyultak: tíz közül kilenc otthoni felhasználót érdekelné, hogy bizonyos szakterületekre vonatkozóan oktatási programokban vehessen részt, vagyis Interneten keresztül férhetne hozzá egyetemi előadások anyagaihoz, vagy vehetne részt online nyelvtanfolyamon. Az „e-learning” során saját maga határozhatná meg a tanulás idejét, tempóját, módszerét, valamint a tananyag tartalmát, sőt elektronikus fórumokon vitathatná meg társaival az elhangzott anyagot, webes felületen keresztül tesztelhetné tudását, vagy az oktató a kijavított teszteket e-mailen küldhetné el a diákoknak.

Hasonlóan kedvező fogadtatásra számíthatnak az olyan online archívumok, amelyek segítségével egy virtuális könyvtárhoz hasonlóan online módon férhet hozzá a felhasználó az egyébként nehezen beszerezhető dokumentumokhoz (például szakfolyóiratok cikkeihez, fotóarchívumokhoz, statisztikai adatokhoz stb.).

A szórakoztató célú alkalmazások iránt itthon is kiemelt érdeklődés mutatkozik, igénybevételi szándékuk jelentős lenne: a hazai internetezők 70-80%-át lázba hoznák a virtuális videotéka-alkalmazások, amely segítségével a kiválasztott filmet akár a PC-n, akár a televízión is megnézheti egy vagy több alkalommal a szolgáltatás, illetve letöltés feltételeitől függően.

A passzív szórakozás mellett minden második internetező fantáziáját mozgatják meg a szélessávú Internet által multimédiás funkciókkal is felruházott virtuális „játszóterek”, ahol akár egyedül, akár másokkal, vagy akár mások ellen vehet részt a játékokban a PC-je segítségével. A játék varázsát a multimédia és az interaktivitás összefonódása jelenti, amely lehetővé teszi, hogy valósághű kalandjátékok során a felhasználó játékosokból álló csapatokat hozzon létre, illetve a játék során az eseményeket is irányíthatja.

A modemes felhasználók közel fele érdeklődő

A lehetséges szélessávú alkalmazások ismertetése után az analóg vagy ISDN vonalon keresztül internetezők közül minden második (48%) úgy nyilatkozott, hogy érdekelné a szélessávú Internet-kapcsolat: a válaszadók 28%-a biztosan, további 20%-a valószínűleg igényelné a szélessávú Internet-hozzáférést, amennyiben azon keresztül új szolgáltatásokhoz jutna hozzá. Az alkalmazások oldaláról közelítve, a szélessávú kapcsolatra valószínűleg vagy biztosan igényt tartók hozzávetőleg 100 ezer háztartás jelentenek a privát szférában.

A BellResearch és Siemens közös tanulmánya rámutat: nem biztos, hogy a szélessávú Internet-hozzáférések elterjedéséhez csak a szolgáltatók közötti árversenyen keresztül vezet az út. Olyan érdekes, hasznos vagy szórakoztató tartalmak létrehozására van szükség, amelyek az Internet új felhasználási területeit jelölik ki. A jövőben az az Internet-szolgáltató lehet nagyobb eséllyel sikeres, amely tartalom- és alkalmazásfejlesztő partnereken keresztül már nem csupán a hozzáférés-szolgáltatásra összpontosít, hanem a fogyasztók tágabb értelemben vett jövedelméért száll ringbe a hagyományos információszerzési, oktatási és szórakozási szokások megreformálásán keresztül. A tartalmakban gazdag jövő megteremtéséhez azonban meg kell oldani az elektronikus tranzakciók biztonsága mellett a szerzői jogi védelem alá eső tartalmak felhasználásának és disztribúciójának elektronikus kezelését is.

A felmérés során vizsgált alkalmazások

– hosting szolgáltatás
– honlap design (internetes megjelenés létrehozása)
– virtuális videotéka (letöltés/streaming)
– online játék
– online archívumok elérése
– online archív dokumentumok nyomtatása
– integrált hang- és adatszolgáltatás
– e-learning
– nagy sebességű adatküldés/letöltés
– internetes videokonferencia
– szinkronizált szörfözés
– információs képernyő
– háztartási szolgáltatások
– adatbiztonsági szoftver
– virtuális iroda

A kutatás módszere és az adatok reprezentativitása

A kutatás célcsoportját az otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások képezték, a megkérdezett az a 14 éves vagy idősebb személy volt, aki a PC és az Internet legaktívabb felhasználója a háztartáson belül. Amennyiben egyes kérdéseknél (a háztartás jövedelme, távközlési kiadásai stb.) szükséges volt, a BellResearch a háztartásfőt is bevonta az interjúba.

A 2002. márciusi adatfelvétel során 635 darab 20-25 perces telefonos interjú készült, amelynek eredményei regionális elhelyezkedés és településtípus szerint reprezentatívnak tekinthetők az otthoni Internet-használókra nézve.

forrás: BellResearch