A magyar cégek Internet lefedettsége – mi a helyzet a biztonsággal?

A GKI, a Webigen és a Sun Magyarország egyik legújabb felmérése szerint a kereskedelmi vállalatok más vállalati szegmensekhez hasonlóan egyre egyértelműben vallják, hogy a modern gazdaságtól ma már elválaszthatatlanok az olyan újszerű technikai megoldások, mint az Internet.

Bár a cégek jellemzően amellett foglalnak állást, hogy az internetes alkalmazások ma még nem tesznek lehetővé jelentős erőforrás-megtakarításokat, a negyedik negyedéves mintába került kereskedelmi vállalatoknak a 78%-a már ma is rendelkezik Internet-kapcsolattal. A piaci részesedés megtartásáért és növeléséért folyatatott harcban egyik cég sem akar hátrányba kerülni, ezért lassan mindenki megbarátkozik a távkapcsolat e formájával, s keresi a lehetőségeket, hogy középtávon miként juthatna ilyen módon mégis versenyelőnyhöz. A kérdés relevanciáját tükrözi, hogy a következő egy évben a kereskedelmi vállalatok körében az Internet-penetráció elérheti a 90%-ot.

Napjainkban azonban már nemcsak a nagyvállalati kör számára jelent kiváltságot az Internet-használat lehetősége. Ma már négyből három mikrovállalkozásnak, a kisvállalatok esetében pedig ötből négynek van lehetősége a Világháló böngészésére és internetes alkalmazások futtatására.

A válaszadó cégeknek eddig 7%-a készített olyan dokumentumot, mely biztonsági előírásokat tartalmaz az Internet-használattal kapcsolatban. A jövőben azonban ennek növekedésével lehet számolni, s egy év múlva akár a cégek 35%-a is rendelkezhet vele. Erre a területre már most is, de várhatóan a közeljövőben is a legnagyobb hangsúlyt a kereskedelmi cégek közül a középvállalatok helyezik.
A biztonság szerepének fokozatos felértékelődését jelzi, hogy a kereskedelmi cégek 2002-ben az előző évinél jóval nagyobb összegeket szánnak az informatikai biztonság megteremtésére. A legnagyobb mértékben a 20-30 fő közötti, illetve a 300 fő fölötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalatok növelik ilyen irányú kiadásaikat.

Ma már egyre több vállalat használja az Internetet a beszerzés területén. Rendelések feladására a vállalatoknak 38%-a, ajánlatkérésre pedig már több, mint 50%-a használja a világhálót. A stratégiai anyagok beszerzése esetén a kereskedelmi cégek a legfontosabbnak a beszállítók megbízhatóságát, valamint a jó piacismeretet tartották, míg a jó tárgyalókészség és az információ-technológiai eszközök alkalmazása többségüknél nem játszik domináns szerepet. A beszerzés területén az internetes megoldások elterjedésének lefőbb gátja ötből két vállalat esetében a bizalmatlanság az internetes tranzakciók iránt. A vállalatok egyharmada szerint az adott vállalati méret esetében Internet-alapú beszerzést támogató alkalmazások bevezetése nem lenne költséghatékony. A projektek megtérülését késlelteti, hogy a magas beruházási költségekhez, sokszor magas üzemeltetési költségek járulnak. Sok vállalat számára a parnerek felkészültsége és a hiányzó informatikai ismeretek is hátráltatják az elektronikus alkalmazások bevezetését.

Összességében bizakodásra adhat okot, hogy a beszerzési problémák megoldódása esetén a vállalatok közel egynegyede biztosan, míg további 47%-a valószínűleg vásárolna az Interneten keresztül. Ha ehhez hozzáadjuk a bizonytalanok számát, akik jelenleg még egyáltalán nem tudnak dönteni (14%), akkor a potenciális internetes vásárlók köre, akár a vállalatok 80%-át is jelentheti. 2001. IV. negyedévében a válaszoló vállalatoknak mindössze 3%-a állította biztosan, hogy semmilyen körülmények között nem vásárolna az Interneten keresztül.

A legújabb technológiák elterjesztésében, a hatékony és innovatív alkalmazások meghonosításában az államnak is stratégiai szerepe van. A cégek véleménye szerint az állam leginkább vissza nem térítendő állami támogatással, beruházási adókedvezményekkel, valamint kamatmentes és innovációs hitelekkel segíthetné elő az Internet-gazdaság fejlődését.

Megállapítható, hogy rövid távon internetes beszerzéseik tekintetében alapvetően optimisták a kereskedelmi cégek. Az ágazat egészét nézve mérsékelt emelkedésre lehet számítani. A legnagyobb növekedési potenciált a kultúr- és elektromos cikkekkel kereskedő vállalatok hordozzák magukban. A tüzelő- és építőanyag, valamint a gyógyszerkereskedelmi vállalatok a jövőben várhatóan nem változtatnak beszerzési stratégiájukon (jelenleg minmális hányadban használják az Internetet ezen a területen, ami nagyrészt a jól bevállt beszerzési csatornákhoz való ragaszkodásból, valamint termékeik speciális jellegéből adódik).