A cégek felsővezetőinek több, mint 80%-a gondolja azt, hogy vállalatuk digitálisan felkészültnek számít, viszont a menedzsereknek már csak 58%-a ért egyet ezzel az állítással az ABBYY, egy vállalati digitális intelligenciára szakosodott cég legújabb kutatása szerint.

A kutatás során 1200 informatikai döntéshozót kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban és Japánban olyan cégeknél, amelyek több mint 1000 alkalmazottal rendelkeznek. Az is kiderült, hogy a menedzserek viselik leginkább a digitális átalakulás (digitális transzformáció – DX) súlyát és kihívásait, elmondásuk szerint 2,5-szer több felelősség hárul rájuk, mint a C-szintű vezetőkre. Mindez a vállalkozásokon belüli aggasztó ellentétre mutat, ami a jövőben elpazarolt beruházások és elszalasztott lehetőségek sorát idézheti elő.

Kiderült, hogy a menedzsereknek csak egynegyede (24%) használ alacsony kódolású / kódolás nélküli platformokat a jelenlegi DX projektek során, amivel gyorsan létre tudnák hozni saját megoldásaikat egyes problémákra. Továbbá a menedzsereknek csupán 34%-a használ folyamatbányászati megoldásokat, amelyek segítenének nekik felfedezni a szűk keresztmetszetek és a késések forrásait – ellenben a felsővezetők felének (48%) már van hozzáférése ehhez a technológiához.

Ábra: Mely technológiákat használja digitális átalakítási (DX) projektek során?

 Noha a digitális átalakulás jelentősen felgyorsult, folyamatos kihívásokkal néznek szembe a cégek:

• A vállalkozások 97%-a tapasztalt megszakításokat DX-projektek során, de meglepő módon csak 60%-uk szerint okolható ezekért a világjárvány. Ezeknek a megszakításoknak hatalmas hatása volt: minden ötödik cég teljesen elhagyta digitális átalakulási útját (22%), és minden harmadik szerint nem működtek rendeltetésszerűen az újonnan bevezetett technológiák.
• Ezenkívül a döntéshozók úgy vélik, hogy a DX-projektek zavarai nem érnek véget a járvány elmúltával; a vállalkozások háromnegyede (76%) további üzleti hatásokra számít.

A kihívások okainak azonosításakor a felmérés a következőket találta:

• A válaszadók több mint egyharmada hibáztatta a régi rendszerek lecserélésével járó nehézségeket (36%), a költségvetést (35%) és a szervezeteikben meglévő készséghiányokat (34%).
• 23% szerint komoly akadályt jelentett a felsővezetés, vagy igazgatóság meggyőzése a DX-befektetésekről
• A felsővezetői körökben csőlátás alakulhatott ki: 50%-uk gondolja, hogy ők irányítják a DX-projekteket, de a menedzsereknek csak 32%-a gondolja ezt, 47%-uk szerint az innovációs csapatok az igazi döntéshozók.

A menedzserek sokkal kevésbé optimisták a cégek digitális felkészültségével kapcsolatban, mint a felsővezetők. A menedzserek 38%-a az új technológiák használata mellett is tapasztal nehézségeket, míg a felsővezetőknél ez az arány csak 16%-os.

Ez a szakadék a szervezetek vezetői és a menedzserek között megakadályozhatja abban a cégeket, hogy sikeres digitális átalakítást vigyenek végbe, mivel a beruházások nem érik el a várt és kívánt hatásokat.

Máhr Tamás, az ABBYY magyarországi K+F központjának vezetője elmondta:

„kutatásunk azt tárta fel, hogy a vezetők legnagyobb erőfeszítései ellenére az alkalmazottak és a középvezetők még mindig kihívásokkal küzdenek, még az új technológiák bevezetése mellett is; a felsővezetők egy részének pedig csőlátása van és nem veszi észre az alkalmazottak digitális átalakulással kapcsolatos problémáit és visszajelzését.

Amikor a vállalkozások minden befektetését árgus szemek figyelik, kulcsfontosságú megérteni, hogy mely technológiák javíthatják a termelékenységet, és milyen területeken lesz ezeknek a legnagyobb hatása. Az alkalmazottak igényeinek megértése minden szinten meg fogja különböztetni a virágzó és hanyatló cégeket. Az felsővezetők feladata pedig az, hogy megértsék alkalmazottjaik céljait és szükségleteit és fektessenek be az őket segítő technológiákba.