Idén az új építésű lakások túlnyomó része már okos fűtés–hűtéssel épül, így a lakók szélsőséges időjárási körülmények között is automatikusan optimalizálhatják energiafogyasztásukat – ami a napokban tapasztalható szokatlan hidegben kifejezetten hasznosnak bizonyul.

A mérnök-közgazdász szerint a 2026-ban épülő új társasházaknál már a peremkerületekben is alapelvárássá válik egy belépő szintű okosotthon-csomag, az épületgépész előrejelzése alapján pedig a gépi szellőztetés és az esővízmenedzsment elemei is fokozatosan beépülnek majd az intelligens rendszerekbe. A piaci szereplők 2026-ban már érezhető élénkülésre számítanak, a fejlesztések fókusza pedig egyre inkább a prediktív, „előrelátó” megoldások felé tolódik.

Aranyat érhet most az okosrendszer

A századfordulós bérházakban ebben a hidegben a hőveszteség akár kétszer–háromszor is nagyobb lehet, mint egy jól szigetelt lakásban. A régi épületekben a hideg sarkok és az ingadozó hőérzet is kifejezetten kellemetlen, míg az új építésű társasházakban a felületfűtésnek és intelligens szabályzásnak köszönhetően alacsonyabb levegőhőmérsékleten is egyenletes, stabil a hőérzet. A kisebb energiafogyasztás a fűtésszámlán is jól láthatóvá válik, és ez nem csak az újépítésű ingatlanokra igaz, hiszen a fogyasztást már a radiátoros rendszerek utólagos okosításával is optimalizálhatjuk.

Európában ma minden harmadik otthon “okos”, a prognózisok szerint 2029-re 42 százalékos penetrációra számíthatunk[1] az újépítésű ingatlanoknak, illetve az ún. retrofit megoldásoknak, azaz a meglévő lakások utólagos okosításának köszönhetően.

„A tapasztalat azt mutatja, hogy itthon már nem csak a kiemelt lokációkban, de akár a peremkerületekben is egyre gyakrabban legalább egy alap okosotthon csomaggal építik meg az ingatlanberuházók a lakásokat”

– árulja el Kovács Zoltán, az intelligens épületelektronikával foglalkozó iContrAll ügyvezetője. A mérnök-közgazdász szerint a lakók 20-30 százaléka ráfizetéssel bővíti is a megkapott alaprendszert, mert méltányolja és hasznosnak ítéli a minőségi műszaki tartalmat. A jelenséget az ingatlan beruházók is felismerték, hiszen az okos megoldások egyben marketing eszközök is, értéknövelő tényezőként magasabb kategóriára pozícionálják az ingatlant – mindezt ráadásul már nem is jelentős többlet költség fejében.

Tegnap luxus – ma már alap – mi jön holnap?

Az okosotthonok terjedésével mára egyértelművé vált, hogy ami néhány éve még prémium kategóriát jelentett, 2026-ra az új építésű ingatlanok alapfelszereltségévé válik. De mit is takar pontosan ez az „alapcsomag”? Tatár Ádám, a Wavin beltéri klímamegoldásokkal foglalkozó épületgépész mérnöke szerint a hűtés-fűtés intelligens vezérlése, az okoskapcsolók, valamint a különböző szenzoros funkciók jelentik a belépőszintet. A rendszer ennél jóval tovább is bővíthetők: az épületgépészethez kapcsolódó megoldások – mint a vezérelt gépi szellőztetőrendszerek, a víz- és csőhálózati szenzorok, illetve az esővíz-menedzsment – mind integrálhatók a lakás digitális infrastruktúrájába.

„A trend ma már egyértelműen a prediktív, előrelátó funkciók bővülése felé mutat, ahol az otthon már a felhasználó előtt tudja, mire van szüksége. A vásárlók emellett az apró döntéseket és rutinfeladatokat csökkentő, automatikus folyamatokat – például szivárgásjelzést vagy távvezérlést – is egyre inkább elvárják”

– teszi hozzá az innovatív épületgépészeti megoldásairól ismert Wavin szakértője.

Nagy beruházás – minimális okosotthon-költség

Az olyan nagy beruházások esetében, mint a Kopaszi Gát Budapart projekt részeként a közelmúltban átadott 141 lakásos társasház, az okosrendszerek kialakításakor a feladatok összetettsége, egymásra hatása mellett a nagy lakásszám miatt is körültekintő tervezésre és precíz kivitelzésre van szükség. Ebben a projektben a Wavin intelligens felületfűtési és -hűtési rendszere, illetve az iContrAll okosotthon- és hőközponti vezérlőrendszerre is az alapfelszereltség részét képezték.

Az ilyen alapcsomagok költsége új építésű ingatlanok esetén jellemzően mindössze néhány százalékot tesz ki a teljes beruházási értékből, míg felújítás során – a meglévő rendszerek átalakítása miatt – némileg magasabb ráfordítással kell számolni. A rendszer üzemeltetéséhez egy komoly, hosszú távon is elérhető informatikai háttérre és ügyfélszolgálatra is szükség van, ennek költségét pedig már a vételárban érvényesíteni kell, hiszen a jelenlegi piaci elvárás az, hogy mindezt a vásárlók külön havidíj nélkül kapják meg.

A tapasztalatok szerint az okos megoldásokba való beruházás a fejlesztők számára mindenképpen megtérül, hiszen ezek már ma is mérhetően növelik az ingatlan értékét: a “smart” és “green premium” egyre meghatározóbb tényezővé válik a lakáspiacon.

[1] North America and European Smart Homes and Home Automation EUROPE ACCELERATES TOWARD SMART HOMES: 102.8 MILLION SMART HOMES BY 2029 – BBK – Construction Development

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!