Az Ipsos és a Wavin friss kutatása szerint a magyarok közel fele szenved a nyári szellőztetés miatt. A leggyakoribb panaszokat a huzat, a por és a pollenek okozzák, de a légszennyezés is sokak számára jelent problémát. A magyar ingatlanokban nyáron könnyen egyfajta „22-es csapdájába” kerülhetünk: zárt ablak mellett a légkondícionálás hűti, de nem cseréli a levegőt, ablaknyitogatással viszont akár meg is duplázhatjuk a klíma áramfogyasztását a legmelegebb napokon.

A nyári építkezési és felújítási időszakban sokan milliókat költenek látványos burkolatokra, miközben legalább ennyire fontos, hogy jól működjön a ház „tüdeje”, azaz a szinte hermetikusan szigetelt épületek szellőzése. Ezzel összecseng az európai “szellőztetőpiac” dinamikus növekedése is: idén az 5 milliárd eurót is elérheti a gépi szellőztetőrendszerek iránti kereslet, 2031-ig pedig közel 6 százalékos éves bővülés várható.[1]

“Termoszban” telik a nyár

Évente több ezer új lakás épül Magyarországon, amelyek az energetikai előírásoknak megfelelően egyre inkább „termoszként” működnek: kiválóan tartják a hőt és csökkentik a rezsit, ugyanakkor friss levegő és megfelelő légcsere hiányában könnyen megemelkedik a beltéri széndioxid tartalom, ami álmosságot, tompaságot és fejfájást okozhat. Nem is beszélve a páratartalomról – hiszen egy 4 fős háztartásban naponta több liter vízpára keletkezik a főzés, zuhanyzás, illetve egyszerűen a lakók légzésének köszönhetően, ami hosszú távon a penészedés kockázatát is növeli.

A legtermészetesebb megoldásnak tűnő ablaknyitás a szmogos belvárosban, vagy éppen a pollenszezonban akár ronthat is a helyzeten. Az egészséges épületgépészeti megoldásokat szállító Wavin friss kutatásának eredményei szerint a magyarok 48 százaléka tapasztalja a hagyományos szellőztetés negatív hatásait: 17 százalékuk huzatra, 17 százalékuk a por és pollenek hatására, 14 százalékuk pedig a légszennyezésre panaszkodik.[2]

A hőszivattyú már „alap” – de merre nyit a piac?

Nagy Gábor épületgépész tapasztalatai szerint Magyarországon már alig adnak át újépítésű ingatalant hőszivattyú nélkül, és szépen fut fel az igény a felülethűtés iránt is: az építkezők és felújítók 60-70 százalékát érdekli az energiahatékony, “huzatmentes” megoldás, ami ráadásul nem jár legionella-fertőzés veszéllyel és nem kell évente karbantartani sem. A szakember szerint a következő lépés a gépi szellőztetés fokozatos elterjedése lesz. A jelenség nemzetközi szinten már jól megfigyelhető: egyre népszerűbbek a hővisszanyerős gépi szellőztetőrendszerek, melyek friss levegőt juttatnak a lakótérbe, a távozó levegő hőtartalmának akár 90%-át is visszanyerik, energiafogyasztásuk pedig minimális – gyakorlatilag néhány LED-izzó fogyasztásával egyenértékű. Az akár utólag, helyiségenként is felszerelhető rendszerek sok esetben kisebb beruházást igényelnek és jellemzően alacsonyabb zajszinttel működnek, mint a hagyományos klímaberendezések. Az asztmával és allergiás panaszokkal élők életminőségét pedig jelentősen javítják azok a beépíthető szűrők, melyek nem csak a port, hanem a pollent is “megfogják”.

Lakva ismerszik meg…

„A tapasztalat azt mutatja, hogy a szellőzés kérdése tipikusan az átadás utáni első nyári időszakban robban be, hiszen lakva ismerszik meg az új épület is. Az első kánikula beköszöntével máris kiderül, hogy mennyire igénylik a lakók a jól szigetelt terekben is az állandó légcserét”

– magyarázza Papp Barnabás, a Wavin Beltéri Klímamegoldások Managere. A szakember szerint Európa szerte dinamikusan nő a gépi szellőztetőrendszerek iránti kereslet, és itthon is egyre több beruházó ismeri fel, hogy a komfort nem kizárólag hőmérsékleti kérdés, a levegőminőség pedig hosszú távon ugyanúgy értéknövelő tényező, mint az energiahatékonyság.

[1] Europe Ventilation Equipment Market Size & Growth to 2031

[2] Az Ipsos Zrt. 2025. január 14. – január 20. között a Wavin Hungary Kft. megbízásából, 1000 fős, a 18-75 éves magyar lakosságra nem, kor, régió és településtípus szerint reprezentatív mintán készített országos kutatása az Ipsos Instant Research platform használatával.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!