Magyar kutatók akarják átverni az emberi géneket
Antibiotikumot fejlesztenek szegedi kutatók: megpróbálják „becsapni” a géneket!
Napjainkban egyre nagyobb problémát okoz az antibiotikum-rezisztencia, vagyis hogy a bakteriális kórokozók egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a baktériumok gyakran multirezisztensek, azaz több antibiotikummal szemben is ellenállóak. A Szegedi Tudományegyetem kutatói számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy olyan antibiotikumot fejlesszenek ki, amellyel szemben nem válnak egy idő után a baktériumok ellenállóvá. A kutatás a Széchenyi 2020 programban valósul meg, a projekt összesen több mint 800 millió forint támogatásban részesült.
Az antibiotikum-rezisztencia a vezető halálokok egyike lehet a világon 2050-re. Éppen ezért kiemelkedően fontos a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Központ közös kutatása, amely erre a területre fókuszál. Pál Csaba, Papp Balázs és Kondorosi Éva által vezetett kutatócsoportok feladata, hogy a rezisztencia kialakulásának okait és útját behatóan tanulmányozzák és kialakítsanak olyan törzseket, amelyek rezisztensek az antibiotikumokra. Ezt követően nézik meg azt, hogy az antibiotikum kombinációk milyen hatással vannak a rezisztenciára. Az így nyert adatokra támaszkodva Martinek Tamás, Fülöp Ferenc, Tóth Gábor és Földesi Imre kutatócsoportja ezzel párhuzamosan új antimikrobiális anyagokat állít elő, amelyek megpróbálják “becsapni” a baktériumok védekező rendszereit és kivédik rezisztenciát.
A kutatók célja tehát, hogy az eddigi hagyományos megközelítéssel szemben új módszert alkalmazzanak: a rezisztencia kialakulásának kontrollálását és kiküszöbölését a gyógyszerkutatás központi elemévé tegyék. A szegedi egyetem munkatársainak kutatási stratégiája a rendszerbiológia és a szintetikus kémia-biológia eszköztárán alapszik, amely módszertant alakít ki arra, hogy minőségileg is új hatóanyag-molekulákat tudjanak kifejleszteni. A kutatás eredményeképpen olyan kombinációs terápiákat dolgoznak ki a szegedi kutatók, amelyek egy vagy két molekula egyidejű alkalmazásán alapulnak, azzal együtt, hogy a meglévő antibiotikumokat is újra hatékonnyá tegyék.
Az „Evolúciósan optimalizált antibakteriális foldamerek: a kémiai építőelemektől a rendszerbiológiáig EVOMER” című kutatási projekt a Széchenyi 2020 program keretében összesen 815 millió 746 ezer forint támogatásban részesült. A négy éves projekt szakmai vezetője Dr. Martinek Tamás, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet intézetvezető egyetemi tanára. Az Európai Uniós beruházásnak köszönhetően 8 fő új kutató bevonása válik lehetővé, és várhatóan 27 fő kap lehetőséget, hogy a projekt témájához köthető értekezéssel tudományos fokozatot szerezzen. A kutatás eredményeinek bemutatásaként a kutatócsoport közel 70 kiemelkedő minőségű publikációt tervez megjelentetni.
