A Gábor Dénes Egyetemen megrendezett Adatbiztonsági nap az „Információbiztonsági komplex kutatási program” keretében működő kutatócsoportok munkájának eredményeit és a kiberbiztonság aktuális kérdéseit mutatta be.

A 2025. április 11-i esemény fő célja az adatvédelemhez és információbiztonsághoz kapcsolódó kockázatok bemutatása és a tudatosság növelése volt. Az előadók között a Gábor Dénes Egyetem kutatói, oktatói mellett számos ipari cég információbiztonsági szakemberei is szerepeltek, valamint a Nemzeti Kibervédelmi Intézet és Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai is tartottak figyelemfelkeltő előadásokat.

Az infokommunikációs technológiák rohamos fejlődése a kényelmünket szolgálja, de egyben veszélyt is jelent. A kockázatot az információtechnológia nem megfelelő használata, valamint az ezzel való visszaélés jelenti, és akkor még nem beszéltünk az egyre nagyobb méreteket öltő kiberbűnözésről. Az előrejelzések szerint 2025-ben a kiberbűnözés globális szinten 6.000-10.000 milliárd dollárnyi kárt okozhat. A felhasználók, a lakosság és vállalkozások edukációja éppoly fontos, mint az állam nemzetbiztonsági szintjének növelése és a kritikus infrastruktúrák kitettségének csökkentése.

A Gábor Dénes Egyetem 2021-ben sikeresen pályázott a TKP2021-NVA „Tématerületi Kiválósági Program 2021 – Nemzetvédelmi, nemzetbiztonság alprogram” felhívására, melynek keretében 2025-ig számos kutatásra, és többek között ezek eredményeit bemutató edukációs rendezvényre nyílik alkalom. Kiváló lehetőség ez az egyetem számára, hiszen a több mint 30 éves múltra visszatekintő Gábor Dénes Egyetem mindig élen járt az innovációban, és nemcsak követi a trendeket, hanem alakítja is azokat.

”A kutatási programban egyszerre több kutatócsoport is dolgozik párhuzamosan, amelyek az adatvédelemre és az információbiztonsági tudatosságra fókuszálva keresik a válaszokat olyan kérdésekre, mint pl. mit, mitől és hogyan lehet a leghatékonyabban megvédeni napjaink fejlett digitális technológiáinak alkalmazása során. A projekt a kockázatok szakszerű felmérését, elemzését és csökkentését célozza meg a mesterséges intelligencia, a dróntechnológia és a képfeldolgozási elemek felhasználásával. A kutatások eredményeit nem csak szakmai partnereinkkel osztjuk meg, hanem nagyon jól be tudjuk építeni oktatási anyagainkba is”

– mondta el Dr. Kozma-Bognár Veronika, a Gábor Dénes Egyetem tudományos rektorhelyettese.

A projekt keretében három kutatócsoport párhuzamosan dolgozik a következő témákban:

• A lakosság digitális immunitásának erősítése, valamint a lakossági technológiát használó KKV-k információbiztonsága, annak fejlesztési lehetőségei. Ez a gyakorlatban egy átfogó, hiánypótló felmérést jelent a lakosság és a KKV-k adatbiztonsági ismereteiről, tudatosságáról.

• Drón adatok kibervédelmi, információbiztonsági és adatkezelési szempontok alapján történő tudatossága – itt a drónok és drónok által használt érzékelők képi- és meta-adatainak vizsgálata áll a középpontban. Ehhez a GDE-n hazánkban egyedülálló drón eszközpark is felhasználásra kerül.
• A „Mesterséges intelligencia alapú alkalmazásfejlesztés a biztonság növelésért” alprogram során egy mesterséges intelligencia alapú rendszert fejlesztenek, amely segíti majd a lakosságot, és az érdeklődőket az adataik védelmében. A felhasználók egyszerűen felmérhetik, megismerhetik a saját képi adataikban rejlő esetleges kockázatokat.

Az április 11-i Adatvédelmi nap előadói között volt kibervédelmi szakértő, elemző, főnyomozó, infrastruktúrákért és belső fejlesztésekért felelős vezető, valamint egyetemi oktató, kutató és hallgató. A téma megközelítésének sokoldalúságát jelzi, hogy a résztvevők előadást hallgathattak az információbiztonság pszichológiai vetületeiről, az adatbiztonság törvényi hátteréről, a rendszergazdák szerepéről, az orosz-ukrán háború kibertapasztalatairól, és arról is, milyen szorongások és félelemek befolyásolják az embereket a kibervilágban.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!