Gyenge belföldi kereslet, bürokrácia, forráshiány. A KKV-k problémáira a kormány az Új Gazdaságpolitikai Akciótervvel adna választ, hivatkozási alap lett a Draghi-jelentés, és cél a költségvetésarányosan 3 százalék K+F.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárának a Világpolitika és Közgazdaságtan folyóiratban megjelent interjújából emeltük ki a főbb pontokat.

Szlovéniában vagy Ausztriában arányaiban háromszor több az exportképes vállalkozás.

Az államtitkár szerint hangsúlyosan nem új vállalkozásokra van szükség. Jelenleg a közel 1 millió hazai vállalkozásból nagyjából 260 ezer cég járul hozzá érdemben a magyar gazdasági teljesítményhez, az ő számukat és hatásukat szeretné javítani a kormányzat.

A 260 ezernek csupán tíz százaléka exportképes Szabados szerint, de ebből a 26 ezer vállalkozásból sem több 15 ezer van hazai tulajdonban. Az államtitkár ezt a szűk csoportot szeretné megerősíteni és támogatni, hogy a perspektívát jelentő nemzetközi piacokon is értékesíteni tudják termékeiket/szolgáltatásaikat. Szlovéniában vagy Ausztriában arányaiban háromszor több az exportképes vállalkozás, a magyar KKV szektornak ezen a téren lenne szüksége komolyabb fejlődés, fejlesztésre.

A célokat a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek 5-ről 3,5 százalékra csökkentésével, az „1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programmal, illetve az exportőr vállalatok és beszállítóik számára meghirdetett EXIM hitel és tőkeprogrammal szeretné biztosítani a kormányzat.

A Draghi-jelentés tanulságaival dolgoznak

A novemberi budapesti uniós csúcstalálkozón a magyar javaslatra elfogadott úgynevezett

Budapesti Deklaráció az európai gazdaság versenyképességét több intézkedéssel emelné, ezeket a Draghi és Letta fémjelezte jelentések alapján fogadta el a magyar uniós elnökség. Főbb pontjai, melyeket a magyar kormányzat is a sajátjainak érez a következők:

• Egyszerűsítési forradalom, az adminisztrációs terhek radikális csökkentésével.
• A magas energiaárak mérséklését célzó intézkedések megvalósítása.
• Valódi európai iparpolitika megfogalmazása.
• 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítsa – 2022-ben az EU K+F-re GDP-arányosan csak 2,3 százalékot költött, míg az USA 3,6-ot, Kína 2,6-ot.
• A következő öt évben minden új jogalkotási javaslathoz kell készíteniegy versenyképességi tesztet.

A 40 százalékos minimálbéremelkedés nem kigazdálkodhatatlan

Szabados Richárd szerint a hazai KKV-k nagy problémája a forráshiány mellett a gyengülő kereslet. Erre a problémára reálbéremelkedéssel válaszolna a gazdasági kormányzat: 2028-ra, magyarán három éven belül, az 1 milliós átlagbér és az 1.000 eurós minimálbér elérése a cél.

„A történelmi, 40 százalékos minimálbér emelkedést elérő, hároméves bérmegállapodás nem rak kigazdálkodhatatlan terhet a kkv-kra.” – mondta el az államtitkár. „2025-ben 9 százalékkal nő a minimálbér, és 7 százalékkal a garantált bérminimum. Ez azt is jelenti, hogy az alacsony szinten tartott inflációnak köszönhetően tovább folytatódik a reálbérek növekedése, ami növeli a fogyasztást, a belső keresletet.”

Szabados szerint a Demján Sándor program segítségével, a reálkereslet megnövekedésével, valamint a bürokratikus és digitális akadályok megugrásával javulni fog magyar KKV-k teljesítménye mind idehaza, mind az exportpiacokon. A program hatását folyamatosan monitorozza a gazdasági kormányzat, hogyha beavatkozásra lenne szükség, akkor azt időben és kellő hatékonysággal tudják meglépni.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!